Vadászati szolgáltatás

AKTUÁLIS VADÁSZATI ÁRJEGYZÉKÜNK

Budapesthez az egyik legközelebb eső természeti területet a Naszály erdei, a csodás Börzsöny védett magaslatai, kissé távolabb pedig a Cserhát lankái jelentik. Itt kezeli az Ipoly Erdő Zrt. mintegy 65 ezer hektáron az állami tulajdonú erdőket, ennek nagy részén 51 ezer hektáron az erdőgazdálkodással összhangban látjuk el a vadgazdálkodási feladatokat is.

Vadászati lehetőségeink

Vadászterületünk egy nagyobb összefüggő, és nyolc kisebb területből áll, ahol gímszarvas, őz, vaddisznó, és muflon elejtésére kínálunk lehetőséget. Az évente elejetett 3000 nagyvadból első helyen a társas vadászatok vaddisznó terítékeit találjuk. Ilyet szabadterületen, és zárt kertekben (250-300 ha-osak) is kínálunk (a várható átlagos teríték: 15 db/nap, illetve kertben 40-70 db/nap). Zárt kertjeinkben vaddisznó társasvadászatok számára kiváló lehetőséget adunk. Muflon kertjeinkben kiváló alkalmat kínálunk ennek a vadnak a kulturálkt elejtéséhez. Bár sem a gím, sem pedig az őz trófeák nem tartoznak a legnagyobbak közé, mégis a cserkelés, a gyalogló, lopakodó vadászati forma felejthetetlen élménnyé teszi a vadászatot. A muflon csigák 65-85 cm hossz között változnak, elejtésükhöz azonban férfias kitartás kell, hiszen a vad után sokat kell járni igen nehéz terepen a sikeres vadászathoz.

A vadászokat páratlan természeti környezetben, korszerű, ugyanakkor egyedi, különleges hangulatú vadászházainkban várjuk. Érdemes megtekintenie a vadászházainkat az erről szóló oldalon.

(Széchenyi Zsigmond)

Vadászmesterség

Az egyik legősibb és legmélyebben gyökerező szenvedélyünk a táplálék- és zsákmányszerzés. Az őskorban a gyűjtögető életmód mellett a vadászat, az emberi faj számának növekedése és az éghajlatváltozások miatt egyre nagyobb teret hódított meg az élelemszerzésen belül. A gyűjtögetés ugyan nem károsította az erdőt, de nem nyújtott elegendő fehérjeforrást a homo sapiens fiziológiai-pszichikai fejlődéshez. A csoportos vadászat emellett közösségformáló, kommunikáció- és képességfejlesztő tevékenységgé vált, de egyben a konkurens csúcsragadozók és gyakran a zsákmányállatok kiirtásához is vezetett. A vadászok száma és a vadállatok létszáma közötti egyensúly egyes helyeken felbillent és ez a jelenség egyre nagyobb területekre terjedt ki.

A földművelés, az állatok háziasítása, az állattenyésztés miatt bekövetkezett forradalmi változások a vadászat szerepét is átalakították. Az eredeti életfenntartó szerepe fokozatosan háttérbe szorult, csupán kiegészítő funkciót látott el ebből a szempontból.Az éhségcsillapítás sarkalta zsákmányszerzés ősi szenvedélyének vágya is átformálódott, „megszelídülve” vadászszenvedéllyé nemesedett, máig őrizve a legrégebbi emberi tevékenység hagyományait.

Már az ókori görög vagy római társadalomban is, de elsősorban a középkor lovageszményének gyors terjedésével párhuzamosan, a vadászat – leginkább a nagy létszámú hajtóvadászatok - egyfajta békeidő alatti hadgyakorlat szerepét vették át. Felkészítette az embereket a sajnálatosan gyakori háborúkban való részvételre, a startégia alapjaira, a lovaglás fortélyaira, és a fegyverhasználatra.

A koraújkortól kezdődően, pedig már a szórakozás és a sportvonatkozás erősödött tovább, ahol az elsődleges cél a megszerzendő trófea volt, mely lehetőleg minden addiginál szebb, különlegesebb és páratlanabb kellett, hogy legyen. Ebben a vadászati formában kiemelt szerepet kapott a vadászetika, hiszen azok az állatok, akik az életüket adják az emberi szórakozásáért, megérdemlik a tiszteletet.

A XIX. századtól kezdődően azonban egyre nagyobb igény alakult ki – párhuzamosan a tervszerű erdőgazdálkodás megjelenése mellett – a korábbi esetleges vadászati rendeletek, szabályozások egységesítése, a vadászati törvények alkotása, a szakemberek képzése terén. Ez a máig tartó összetett folyamat teremtette meg a vadászmesterség tudományát, a vadgazdálkodás alapjait.

Vadgazdálkodás:

Az utóbbi 150 évben folyamatosan finomodtak a vadászati módok, megjelent a tervszerű vadgazdálkodás, a növekvő vadállomány emberi szempontok és környezeti adottságok alapján történő szelektálása, fejlesztése. Az erdő komplexitását figyelembe vevő vadgazdálkodás igen sok energiát követel a szakemberektől, hiszen a folyamatos, változatos téli etetéstől, a vadállatok éves, és napi mozgásának, viselkedésének pontos ismeretéig sokrétű szaktudás alkalmazását igényli.Emellett elsőrangú fontosságú a vadászetikai szempontok betartása, az állatok tisztelete és szeretete.

A korszerű vadgazdálkodás természetesen nemzetgazdasági érdek is, hiszen jelentős bevételt jelent Magyarország számára ez az ágazat. De a gazdálkodók emellett nem tévesztik szem elől a következő szakmai szempontokat sem:

• Alkalmazkodás a táj és a környezet nyújtotta lehetőségekhez
• Az erdő vadeltartó és vadtűrő képességének figyelembe vétele
• Mennyiség és minőség arányának egyensúlya
• Vadbiológiai, ökológiai törvényszerűségek figyelembe vétele
• Vadegészségügyi szempontok

A tartamos erdőgazdálkodás és a tervszerűen végzett vadgazdálkodás integráltsága, egységessége elsősorban az erdőgazdaságok területén tud megvalósulni. Az erdőmérnökök, erdészek által a következő generációknak átadni kívánt természetszerű erdők kezelésekor, nagy fontosságú az erdő védelme és a vadkárok elkerülése érdekében, a vadgazdálkodási körzetekben a vadlétszám szabályozása. Az erdészeti károsítók közül az erdei vadállomány bír kiemelt jelentőséggel. A szarvas, az őz, a dám, a muflon és a vaddisznó, rágásaikkal, dörzsöléseikkel igen nagy károkat okoznak az élő fákban.

Az erdőgazdaságok élőfakészletét és egyéb produktumát érintő vadkárok a következő kárképekbe csoportosíthatók:

• a termés, főleg a makk felszedéséből keletkező kár,
• az újulatok, mesterséges erdősítések pusztításából keletkezett mennyiségikár,
• a rügyek, a hajtások lerágásából adódó minőségi kár,
• a fák kéregsérüléseiből következő mennyiségi és minőségi kár.

AKTUÁLIS VADÁSZATI ÁRJEGYZÉKÜNK