2017. december
H
K
Sz
CS
P
Szo
V
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

Összes program megtekintése ›

Börzsönyi erdészeteink

Diósjenői Erdészet

Cím: 2643 Diósjenő
Telefon: +3635364305,+36204687030
Fax: +3635364305
E-mail: diosjeno@ipolyerdo.hu
Erdészetvezető: Zanati László, +36204687031

Az Ipoly Erdő Zrt. Diósjenői Erdészete a Börzsöny keleti oldalán, a Szendehely - Csóványos – Nagyoroszi háromszög által bezárt 5500 hektáros területen gazdálkodik. Központja Diósjenő határában, a Diósjenő - Kemencei völgy keleti bejáratánál található. Az erdészet a központi épületei körül, turistautak találkozásánál alakította ki a Diósjenői Erdei Szabadidőparkot.

Az erdészet által kezelt erdők az államosítások előtt több kisebb-nagyobb magánbirtok részét képezték. A terület magját adó, Diósjenő község határában fekvő erdőtest az Esztergomi Érsekség, a Váci Püspökség és az Eszterházy uradalmak birtoka volt évszázadokon át, majd a 19. század folyamán más nemesi családok tulajdonába került. Közülük a köztudatban leginkább a jenői erdőbirtokos Sváb–család, és az oroszi birtokos Wenckheim-család emléke maradt fenn. Országosan elismert erdőgondnokaik szakmai hagyatékát a jelenkor erdészei viszik tovább.

E birtokosok számos épített és kultúrtörténeti örökséget hagytak maguk után, melyeket az erdészet felelősséggel gondoz - csakúgy, mint a természeti örökségét.

Az erdészet területén barangolva azt tapasztaljuk, hogy a lakott területeket magunk mögött hagyva, szinte átmenet nélkül hazánk egyik legnagyobb egybefüggő erdőségében, a Magas – Börzsöny vadregényes erdőtáján találjuk magunkat.

Az őshonos erdőtakaró állományai három klímaövezetben találhatók. A terület közel felén jellemző bükkös klímát a névadó fafaj uralja, magas kőris, kocsánytalan tölgy, hegyi juhar, lucfenyő és vörösfenyő kíséretében. A vörösfenyő az erdészet emblematikus fafajának számít, mert itt országosan kiemelkedő mértékben fordul elő. A meghonosítása erdész elődeink szakmai érzékét dicséri - ma a bükkel elegyedve, természetesen is megújulva, jelentősen emeli a faállományok értékét.

A másik kiterjedt klímazóna a gyertyános-tölgyes, jellemző faállomány-típusai az elegyes kocsánytalan tölgyesek. Az erdészet területének egyötödét elfoglaló cser – az elmúlt századok erdőkezelése következtében – itt túlzott arányban van jelen. 

Emellett kedvező, hogy a cseres-kocsánytalan tölgyes övezetben is jellemzőek a gyertyános-tölgyesek, kocsánytalan tölgyesek, valamint - alkalmas mikroklímában - a bükk is előfordul.

Az erdőgazdálkodás alakításában jelentős szerepe van a természetvédelmi szempontoknak, korlátozásoknak (a terület háromnegyede védett), illetve a többször visszatérő természetes bolygatásoknak, ún. abiotikus természeti károknak. Ezek közül a jégtörések, széldöntések okozták a legnagyobb károkat - az elmúlt két évtizedben ötször is jelentkező kalamitás (1996, 2001, 2004, 2010, 2014) az erdészet területének majdnem harmadát érintette.

Az erdészet mintegy 16 ezer köbméter faanyagot termel ki évente, ami az erdőtervben adott lehetőségének csupán a négyötöde. A természetes erdőfelújítás folyamatait hagyományosan magas színvonalon, az erdők értékét minden tekintetben gyarapítva vezetik.

Az erdészek célja, hogy természetvédelmi és közjóléti célokat is szolgálva, méginkább természetközeli erdőgazdálkodást folytassanak. A klasszikus felújítóvágásokkal végzett természetes erdőfelújítások mellett, az ún. folyamatos erdőborítást célzó módszerek részaránya kiemelkedő. Ennek megfelelően, az erdő megújulási lehetőségét fenntartó vadgazdálkodást folytatnak, valamint komoly erőfeszítéseket tettek az alacsony szintű erdőfeltárás, azaz az erdészeti úthálózat környezetbarát fejlesztésére.

Az erdészet jelentősen fejleszti közjóléti és turisztikai létesítményeit, szolgáltatásait.

A szervezett rendezvények és események fő helyszíne a Diósjenői Erdei Szabadidőpark, mely jelentős kirándulóhellyé nőtte ki magát az elmúlt években. Innen kiindulva, legtöbben a Csóványosi kilátót keresik fel. Útjuk során az erdőjárók gondozott túrautakkal, tanösvénnyel, pihenő- és emlékhelyekkel találkoznak.

A környéken szállást keresőknek ajánljuk két szálláshelyünket, a híres Wenckheim vendégházat és a környezetében vándortáboroknak is helyet adó Pénzásási turistaházat.  

Kemencei Erdészet

Cím: 2638 Kemence, Fő u. 274.
Telefon: +3627365161
Fax: +3627365161
E-mail: kemence@ipolyerdo.hu
Erdészetvezető: Varga Zoltán
+36204687089
E-mail: vargaz@ipolyerdo.hu

Az Ipoly Erdő Zrt. Kemencei Erdészete a Börzsöny északi, északnyugati lejtőin, nyolc község határában, 8200 hektár erdőt kezel. Ebben a térségben találjuk az andezit-vulkanizmus nyomán létrejött, a középhegységeink között kiemelten tagolt domborzatú Börzsöny leginkább vadregényes hegytagozatait.

Az erdészet irodája Kemencén található, az Esztergomi Érsekség egykori gondnoksági épületében, ahol ma a Domszky Pál Erdei Iskola oktatótermét, parkját is működteti.

Az erdészet magterülete a történelmi időkben a Primácia erdőbirtoka volt, melynek közvetlen gazdasági jelentősége a 20. század elején, főképpen Trianon után növekedett meg. Errefelé az erdőgazdálkodás mindig komoly szakmai és technikai kihívást jelentett, amiben generációkon át számos erdőgondnok, erdész és erdei munkás szerzett országos elismertséget.

A termőhelyi viszonyok - hazai összehasonlításban - kifejezetten hegyvidéki jellegűek.

A bükkös, gyertyános tölgyes és cseres-kocsánytalan tölgyes klímaövek közül az előbbi kettő az uralkodó, ami meghatározza a faállománytípusok, a főfafajok térfoglalását is. Kultúrerdők, nem őshonos fafajok csupán a peremterületeken, csekély arányban fordulnak elő.

Ma az erdők csaknem teljes egészében természetvédelmi oltalom alatt állnak, jelentős területrész fokozottan védett – ami szigorúan behatárolja az erdőgazdálkodást.

Az erdészet fakitermelési lehetősége évente mintegy 22 ezer köbméter, és csaknem kizárólag az anyaállomány terméséből kikelt csemetékre alapozva, természetes úton újítják fel az erdőket. Ennek során, egyidőben mintegy 700 hektár erdőfelújítás munkái jelentenek aktuális feladatot. Ezt a nagyságrendet befolyásolta az erdészetet sújtó, hazánkban eddig nem tapasztalt hatású jégtörés, 2014 decemberében. Ekkor közel 300 hektáron, 120 ezer köbmétert érintve szenvedett súlyos károkat a faállomány - aminek következtében átmenetileg mérsékelik a fakitermelést, és további 150 hektáron kell az erdőt (részben mesterségesen) felújítani.

Az extrém dőléskárok egyes völgyek tájképi viszonyait is hosszú időre átrajzolták.

A korszellemet követve, egyre nagyobb területen alkalmazzák a nem vágásos, folyamatos erdőborítást szolgáló gazdálkodás aprólékos beavatkozásokat igénylő módszereit. Az erdei úthálózat kedvezőtlen viszonyai ezt - és a hagyományos erdőnevelést is - nagyon megnehezítik.

Az erdészet a területének négyötödén maga gyakorolja a vadgazdálkodást, aminek fő célja itt a szakmai egyensúly fenntartása. A vadregényes környezetben folytatott cserkelés klasszikus vadászélményt jelent a vendégeknek, emellett a kemencei társasvadászatok is keresettek.

Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a közjóléti és turisztikai szolgáltatások.

Az ipartörténeti értékű Kemencei Erdei Múzeumvasút a helyi iparvasút-hálózat egyik megmaradt szakaszán közlekedik - áprilistól októberig, hétvégenként szállítja a kirándulókat.

Királyházán – a Börzsöny szívében, túrautak csomópontjában – az erdészet teljes kényelemet és ellátást biztosító vendégházakat működtet, melyek vadászok és kikapcsolódásra, pihenésre vágyó vendégek részére egyaránt nyitva állnak.

A Bernecebarátiban található matracos szálláshely szerényebb, mégis korszerű színvonalon kínál szálláslehetőséget elsősorban csoportoknak, baráti társaságoknak, bakancsos turistáknak és zarándokoknak. E létesítmény ad otthont a Domszky Pál Erdei Iskola programjaira érkező csoportoknak is. A gyerekek 2-5 napos programok keretében ismerkedhetnek a Börzsöny természeti és kultúrtörténeti értékeivel, az erdő- és a vadgazdálkodás jelentőségével.

Hont községhatárában a Kútbereki turistaház és nomád táborhely kínál matracos szálláshelyet. A 6-8 ágyas szobák mellett, a ház körüli területen sátorozási lehetőség nyílik iskolásoknak, baráti társaságoknak, cserkészeknek és a vándortáborok vendégeinek. Királyházán és a Kútbereki turistaházban rendezvények és lakodalmak szervezésére is lehetőség nyílik.

Az erdészet által gondozott túrautak és kerékpározásra jelölt erdei utak hálózata a környezettudatos természetjárás szolgálatában áll.

Az erdészet területén számos turisztikai attrakció található, illetve érhető el, ilyenek

Több helynév is utal arra, hogy Mátyás király és Beatrix királyné szívesen vadászott a Börzsöny erdeiben (Királyháza, Király-kút, Királyné pallagja). Más elnevezések ősi erdei tevékenységekről tanúskodnak (Hamuház, Cukorház). József főherceg ezredik fővadjának elejtését idézi a Rakottyás-bércen emelt emlékmű és a királyházai felső vadászház szobájában elhelyezett, évszázados márvány emléktábla.

Királyréti Erdészet

Cím: 2624 Szokolya, Királyrét
Telefon: +3627375062, +36204687050
E-mail: kiralyret@ipolyerdo.hu
Erdészetvezető: Ruff János,
+36204687058

Az Ipoly Erdő Zrt. Királyréti Erdészete a Börzsöny délkeleti részének 5100 hektáros erdőterületét ke­zeli, irodája Királyrét bejáratánál működik.

Nagy szintkülönbségek, változatos domborzati formák és markáns kitettségek, valamint az erdőál­lományok sokfélesége jellemzik ezt a tájat.

Királyrét vidéke a legmagasabban fekvő hegyközi kismedence a Börzsönyben. Fölötte öt festői völgy vizei találkoznak széles patakká egyesülve, melynek energiáját  a 17. századtól, az Eszterházy-birtokon működő vaskohó és hámor is hasznosította. Kevesen tudják, hogy valójában e korai ipartevékenység szolgálatára létesült a Bajdázói-tó. A 18. századtól megélénkülő erdőhasználat érdekében alakítottak ki egy hazánkban páratlan faúsztatási rendszert a Dunáig, melynek a marad­ványai a mai napig feltárhatóak az erdőben. A korabeli faúsztatással együtt járó hanghatásokról kaphatta nevét a Morgó-patak.

Az ugyancsak ipar- és erdőgazdálkodás-történeti eredetű börzsönyi kisvasúthálózat része volt a jelenkorban az erdőgazdaság által üzemeltetett és fejlesztett, százezer fős turistaforgalmat kiszolgáló Királyréti Erdei Vasút.

A Monarchia idején a térséget gyorsan változó birtokviszonyok jellemezték. Ekkor a helyi tulajdonosok többsége rövid távú szemlélettel, intenzíven használta, illetve bérbe adta az erdejét. Trianon után ismét teret nyert a szakszerű és tartamos erdőgazdálkodás – ahogy ezt egy korabeli üzemterv is megállapította: "A gazdálkodás rend­szeres, az erdőt szálerdő üzemmódban kezelik, fokozatos felújító vágás­sal."

A legmagasabb csúcstól, a Csóványostól lefelé haladva a Duná­ig, előbb bükkös, majd gyertyános-tölgyes, hegyvidéki kocsánytalan tölgyes és cse­res-tölgyes erdőtársulásokkal találkozunk. Ezeket több mint harmincféle erdőtípus alkotja. A fafa­jok közül a tölgy részaránya a legnagyobb, megközelíti az 50 százalékot. A bükk az állományok egyötödét alkotja, nagyságrendben ezt követi a cser, a gyertyán és a többi fafaj.

Az erdőgazdálkodásban megkerülhetetlen szerepe van a természetvédelmi szempontoknak, a terület háromnegyede védett, a Duna-Ipoly Nemzeti Park része.

A többször visszatérő természetes bolygatások, természeti károk (jégtörések, széldöntések) hatása a királyréti erdőkre országosan ismert. Az elmúlt két évtizedben többször is (1996, 2001, 2004, 2010) jelentkező kalamitások az erdészet területének a nagyobbik felén, teljesen átalakították a faállományok szerkezetét, alapvetően megváltoztatva az erdőgazdálkodás lehetőségeit, meghatározva annak koncepcióját, tervezhető feladatait.

Az erdészetet mindez arra ösztönözte, hogy kezdeményező szerepet vállaljon a természetes erdőfolyamatokat mintázó, folyamatos erdőborítást szolgáló gazdálkodásban. Mintegy másfél évtizede, a teljes területét vágásterületek nélkül kezeli - ezzel csaknem egyedülálló, üzemi méretű kísérletet indított útjára a természetközeli erdőgondozásban.

E különleges erdőkezelés kulcsa az erdők természetes megújuló képessége, ezért a vadgazdálkodást is hangsúlyosan ennek szolgálatába állították.

Ilyen keretek között, az erdészet évente mintegy 13 ezer köbméter faanyagot termel ki. Ennek a jelentős része fűrészipari célokra alkalmatlan – ezért, mint megújuló energiaforrást, tűzifaként értékesítik.

Királyrét térsége a Börzsöny első számú túracélpontja, mely a főváros felől könnyen, gyorsan elérhető. Egyedi tájképi adottságaival, különleges erdővilágával évente több száz­ezer pihenni vágyó látogatót vonz a térségbe.

Az erdőgazdaság stratégiai küldetéseként kezeli az ökoturizmus szolgálatát. Ennek részeként vállalta fel a helyi infrastruktúra komplex továbbfejlesztését, egy európai színvonalú kirándulóhely kialakítása érdekében. 

A fejlesztések fontos célterülete továbbra is, a közismert Királyréti Erdei Vasút.

Itt a közelmúltban olyan újdonságok keltettek figyelmet, mint a nemzetközi szaksajtóban is nevet szerzett Vili, a napelemes motorkocsi. Hamarosan látogatóközpont és kilátó is létesül, emellett két turistaház teljes rekonstrukcióját tervezi az erdőgazdaság.

Az erdészet számos túrautat gondoz - ezek különleges eleme a Királyrétet Nógráddal összekötő, az EuroVelo hálózathoz csatlakozva megépített kerékpározható útszakasz.

Az erdészet aktuális szálláshely-kínálatának fő létesítménye a Tóviki vendégház, ahol egyszerre mintegy harminc főnek tudnak színvonalas ellátást biztosítani, illetve teljes szolgáltatással szerveznek nagyobb családi, vagy céges rendezvényeket.

Hasonló férőhely-kapacitással, de jóval szerényebb körülmények között, kedvező árakon várja a klasszikus menedékházak hangulatát kedvelő vendégeit a Szénpataki kulcsosház.

Nagymarosi Erdészet

Cím: 2626 Nagymaros, Fő tér 1.
Telefon: +3627354110, +36204687070
Fax: +3627355149
E-mail: nmaros@ipolyerdo.hu
Erdészetvezető: Gáncs Viktor,
+36204687071

Az Ipoly Erdő Zrt. Nagymarosi Erdészete 9700 hektáron gazdálkodik a Börzsöny déli és délnyugati szegmensében, a Dunakanyartól és az Ipoly völgyétől a Nagy Hideg-hegyig.

Irodája a nagymarosi Duna-parton, a révállomás mellett működik.

A vidék geológiai adottságai változatosak. Míg a hegység fő tömegét az andezit formációi alkotják, a peremvidéken és a déli medencékben üledékes kőzetek is a felszínre bukkannak.

A Délnyugati- és a Déli-Börzsöny tájképi értékei Magyarországon egyedülállóak. Az előbbit a Magas-Börzsönyt és a Márianosztrai kismedencét szegélyező, jellemzően kúp alakú vulkáni kürtők sorozata alkotja. A Déli-Börzsöny fő vonulata a Szent Mihály-hegy-Hegyestető tömbje. Sziklás oldalai a Duna bal partján, meredeken emelkednek a hegyet patkó alakban megkerülő folyó fölé - így szegélyezve a pártalan szépségű Dunakanyart.

A tájat borító erdők nagyobb része a történelmi időkben az Esztergomi Érsekség birtoka volt, emellett jelentős területtel bírt a Dunán átnyúló Koronauradalom. Kisebb erdőtömbök káptalani, közalapítványi és községi tulajdonban álltak.

Az uralkodó fafajok a kocsánytalan tölgy és a cser – mellettük a bükk térfoglalása sem jelentéktelen. Kultúrerdők csak a peremvidéken találhatók. Az erdészet példaértékű eredményt tud felmutatni az innen tovaterjedő invazív fafajok visszaszorításában.

A termőhelyi adottságokat elsősorban az erdészeti szempontból kedvezőtlen déli-délnyugati kitettségek határozzák meg. Ilyen viszonyok között, a gyakoribbá váló aszályos időszakok még komolyabb károkat képesek okozni. A vízhiány és a másodlagos károsítók az erdőfelújításban nehézségeket teremtenek, sok esetben szükséges a természetes újulat mesterséges kiegészítése.

Az erdészet területének 85 százaléka a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, mely önmagában is keretet ad az erdőgazdálkodás lehetőségeinek. A természetvédelem szempontjaihoz jobban igazodó, nem vágásos erdőgazdálkodás módszereit egyre szélesebb körben alkalmazzák.

A fő bevételi forrást adó fakitermelés éves volumene nem éri el a 20 ezer köbmétert, ami az erdőtervben adott lehetőségnek csupán a négyötöde.

Az erdészet 8000 hektár vadászterületet kezel. A vadgazdálkodás fő célja a nagyvadállomány szabályozása, emellett a kínált vadászati lehetőségek piaci értéke is számottevő.

A Nagymarosi Erdészet a Dunakanyart északról övező hegykoszorú erdeinek meghatározó kezelője. Az adottságai már a természetjárás történetének kezdeti időszakában jelentős túracélpont rangjára emelték. Ez már akkor legendás turistaszervezetek, közöttük az Encián Turisták megalakulását segítette elő.

Márianosztrán, a magyar alapítású pálos rend egyik központjában a Magyarok Nagyasszonya Bazilika évszázadok óta nemzetközi hírű kegy- és zarándokhely.   

Napjainkban exponenciálisan növekszik a térségbe érkező látogatók száma. Az erdőgazdaság jelentős fejlesztésekkel, attrakciókkal és korrekt szolgáltatásokkal várja az ide érkezőket. Egyikük a patinás és nemrég teljesen felújított Julianus barát kilátó a Hegyestetőn, ahonnan a Dunakanyar egyedülálló panorámája nyílik meg. A közeli Törökmezőn gondozott tanösvény és erdei játszótér ad lehetőséget családi kikapcsolódásra.

Gazdálkodás- és technikatörténeti jelentőséget is hordoz a Délnyugat-Börzsönyt átszelő, egyedülálló vonalvezetésű erdei vasút. Ennek középső, Márianosztrától Nagyirtásig vezető szakaszát az Ipoly Erdő Zrt. újította meg és üzemelteti. Márianosztrán a vasúthoz kapcsolódó fogadóépület és szálláshely, a kisvasút nagybörzsönyi szakasza mentén a Kisirtáspusztai hegyi menedékház és táborhely ugyancsak az erdészet létesítményeként várja a természetjárókat.

A nomád körülmények kedvelőinek ad kulturált szállásmegoldást a Zebegényi erdei sátortábor.

Az erdészet elkötelezett a kerékpáros turizmus igényeinek szolgálatában. Nagymarosi irodaépületének földszintjén Bringapontot létesített, erdészeti úthálózatának arra alkalmas szakaszait kerékpározásra kijelölt útként üzemelteti.