UGRÁS AZ OLDALRA


BÖRZSÖNY
Börzsöny földtan
A hegyvidékek kistájai
Éghajlat
Vízrajz
A Börzsöny élővilága
Történelmi értékek
CSERHÁT
Cserhát földtan
A hegyvidék kistájai
Éghajlat
Történelmi értékek
Medves-vidék
ERDEI ISKOLA
DOMSZKY PÁL ERDEI ISKOLA
Domszky Pál Erdészház
Elérhetőség
Programok
Áraink
Szálláshelyünk
AKCIÓS CSOMAGOK
KATALINPUSZTAI ERDEI ISKOLA
Árjegyzék
Programok
Nyitvatartás
Táborok
GÖRDÜLŐ TANÖSVÉNY
Általános információk
Program
Témakörök és modulok
Elérhetőség, foglalás
ERDEI VASUTAK
Kemencei Erdei Múzeumvasút
Menetrend és díjszabás
Vasút története
Királyréti Erdei Vasút
Menetrend
Díjszabás
A vasút története
Rendezvénykocsi
Napelemes motorkocsi
Nagybörzsönyi EV
Kapcsolat
Márianosztra - Nagyirtás erdei vasút
Menetrend
Díjszabás
Kapcsolat
Vasút történet
Szabadidő
NAGYMAROSI BRINGAPONT
JÁTSZÓTEREK
DIÓSJENŐI BRINGAPONT
METEOROLÓGIAI HÁLÓZAT
On-line mérési adatok
AJÁNLÓ
TANÖSVÉNYEINK
Diósjenői Tanösvény
Gyadai Tanösvény
Strázsa-hegyi Tanösvény
Ovis Tanösvény
Törökmezői Tanösvény
Bernecebaráti tanösvény
Hollókői tanösvény
Somoskői Kirándulóközpont
KIRÁNDULÓKÖZPONT
DIÓSJENŐ
ELÉRHETŐSÉG
ÁRAINK
NYITVATARTÁS
Látogatási rend
Témanapok
KERÉKPÁR KÖLCSÖNZÉS
Szervezett foglalkozások
KATALINPUSZTA KIRÁNDULÓKÖZPONT
Nyitvatartás
Árjegyzék
Programok
Információk
Elérhetőségek
Táborok
NYÍRJESI FŰVÉSZKERT ÉS VADASPARK
Hasznos információk
Bemutatása
Somoskői Kirándulóközpont
Salgóbányai Erdészház
TÚRÁZÁS
Kerékpáros szabályok
Térképes információk
Erdőlátogatás
Táborozás
Túraajánlatok
Túra Salgótarján-Eresztvény között
Eresztvény-Petőfi sétány-Somoskő
Salgóbánya-Szilváskő-Rónabánya
Salgótarján-Karancs-Somoskőújfalu


 
 
 


 
 


 
 


 

A Börzsöny élővilága

Erdőrezervátumok az Északi-középhegységben (4. Pogány-Rózsás)A Börzsöny hegység nagy része a hivatalos növényföldrajzi besorolás alapján - a Cserháttal és a Gödöllői-dombvidékkel együtt - a Pannóniai flóratartomány Északi-középhegységi flóravidékének, nógrádi flórajárásába (Neogradense) tartozik. Azonban a Dél-Börzsönyben (kb. Törökmező térségében) fontos flóraválasztó határ húzódik, mely egyben a hegység déli felét már a Dunántúli-középhegység flóravidékének, Dunazug flórajárásába sorolja. A felsorolt tájak közül a Börzsöny emelkedik a legmagasabbra, így ennél és északi földrajzi helyzeténél fogva, a közeli rokonság jeleit a Kárpátok vonulatával e tájegység viseli leginkább magán. Emiatt növény- és állatvilága számos értékes, hazánkban másutt alig található ritkasággal dicsekedhet. Emellett mind a mai, mind nagyrészt a múltbéli körültekintő erdőgazdálkodásnak köszönhetően - az ország átlagos viszonyaival szemben - jónéhány helyen találhatók természetközeli állapotú, természetszerű, alig bolygatott erdőállományok. A hegység java része a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi oltalma alatt áll, és egyben büszkeséggel mondhatjuk, hogy itt található hazánk egyik erdőrezervátuma is, a közel 400 hektáron elhelyezkedő Pogány-Rózsás csoport.
A Központi-Börzsöny csúcsain és meredek oldalú
 gerincein kisebb arányban a magas középhegységekre jellemző montán bükkösöket, míg jelentősebb területi kitejedésben szubmontán bükkösöket találunk. A jégkorszak előtt is őshonos bükk az északi lejtőkön akár a 3-400 m tszf. magasságú hegylábakig is lehúzódik. A délies kitettségű oldalak hegylábain gyertyános-tölgyeseket, míg magasabban már gyertyános-bükkösöket találunk.A hőtöbblettel rendelkező és megfelelő talajadottságú részeken még a cseresek is felellik életfeltteleiket, míg a gyertyán a Magas-Börzsönyben általános elegyfaként csaknem mindenütt előfordul.  Ezenkívül a mezo és mikroklimatikus hatásoktól, a talajtípusoktól függően megjelennek a sziklai bükkösök
, a juharral kevert szurdokerdők és a kopárabb, sekélyebb termőrétegű helyeken a kőrisek és hársfafajok. Külön értéket jelentenek a beékelődő szilikát sziklagyepek is. A patakvölgyekben égerligetek találhatók, de ahol a vízviszonyok lehetővé teszik forráslápok és a patakmenti vegetációk fajai színesítik a társulások mozaikos világát.
A bükkösök alatti zónában
tölgyes erdők
et találunk, amelynek uralkodó fafaja a kocsánytalan tölgy, melybe helyenként társulás szinten is nyomot hagyó mértékben elegyedik a gyertyán és a cser.
A Dél-Börzsöny jellegezetes társulása az alig embermagasságú fákból álló, mégis idős korú ún. karszt-bokorerdő, amelyben az alacsony termetű molyhos tölgy és virágos kőris az alapvető állományalkotó  fafaj.
Szúnyoglábú bibircsvirág az üde hegyi kaszálók kosbor fajaA fenti - korántsem teljesességre törekvő - felsorolású társulásokban számos védett, és országos viszonylatban is ritka lágyszárú növényfaj talál otthonra. Ezek közül
kiemelkedő pl. a hazánkban csak két helyen élő havasi varázslófű, a kárpáti-pannon bennszülött magyar kőhúr, vagy a sziromlevelei helyett a csészeleveleinek változatos színével „hódító” pirosló hunyor. E két utóbbi növény itt éri el elterjedésének (észak)nyugati határát. Ugyancsak kiemelkedő bennszülött ritkaság a Dél-Börzsönyben élő magyarföldi husáng is, amely a megközelíthetetlen sziklagyepek ernyős növénye.
Az erdők koratavaszi ébredésekor jelennek meg - sokszor érzékszerveinket gyönyörködtető tömegben - a feltűnő, ma még a gyakorinak mondható geofiton fajok, mint a védett hóvirág vagy az illatos keltikék. A későbbiekben találkozhatunk itt a szintén védett, erősen mérgező apró cserjévé terebélyesedő farkasboroszlánnal vagy a sárga virágairól közismert kankalinokkal is. A nyári erdők érdekessége a szintén védett, nagy termetű, feltűnő – és nevéből adódóan - jellegzetes virágokat mutató turbánliliom. Virágban pompázó őszi kikericsA nyár és ősz jellemző erdei növényei az orchideák, amelyek trópusi rokonaikkal ellentétben általában kis termetűek és a talajszinten találhatók. Leggyakoribb képviselőik a kosborok és a madársisakok.
Az őszi gyepekben találhatók meg a tárnicsok, amelyek kék színárnyalata - e növények tudományos neve  a gentiana révén - külön nevet kapott. Ez az enciánkék. A Szent-László tárnics és a kornis tárnics üdébb, míg a Börzsönyben csak egy helyen található osztrák vagy csinos tárnicska szárazabb gyepekben fordul elő. És természetesen nem feledkezhetünk el az ősz jellegzetes hirnökéről, a bolygatott hegyi rétek és kaszálók tömegesebben virító védett ékességéről, az őszi kikericsről sem. 

A természetközeli, változatos és sok helyütt zavartalannak mondható élőhelyek magukban hordozzák az állatvilág sokszínűségét is.
Havasi cincérek korhadó farönkönAz ízeltlábúakat tekintve elsőként a nagy testű fajok, mint a színezetében is feltűnő, bükkösökhöz kötődő rovarok, mint a havasi cincér, vagy éppen a korhadó faanyagban bővelkedő tölgyeseket kedvelő szarvasbogár és orrszarvúbogár, illetőleg a nappali lepkék, mint az utakon gyakran elénk repülő nappali pávaszem vagy az irizáló szárnyú színjátszó lepke keltenek feltűnést.
A peterakás szempontjából a zárt erdők alján élő keltikékhez, ám felnőtt életmódjában már a napfényes tisztásokhoz kötődő kis apolló-lepke országos hírű állománya él a Börzsönyben.
A tiszta vízű, természetes állapotú hegyi patakok bioindikátora a kövi rák, amely rendkívül érzékeny a különböző vízszennyező anyagokra. Ugyancsak ilyen vizeket kedvel a fokozottan védett, kárpát-medencei bennszülött magyar márna. E halfaj tudományos nevében a híres természetkutató Petényi János Salamonnak állítottak emléket. Említést érdemelnek még a börzsönyi halfauna további jeles tagjai is, így a védett fürge cselle, fenékjáró küllő és kövicsík is.
Életük egy része során szintén vízhez kötődnek a kétéltűek is, amelyek közül leginkább az erdei béka és nedves, esős időben mutatkozó, fekete bőrén sárga foltokat (valamint mérgező váladékot) viselő foltos szalamandra kerülhet elénk. A hüllők osztályát a tekintélyes méretűre megnövő erdei sikló, és a kígyókkal gyakorta összekevert lábatlan gyík képviseli .
Fontos megjegyezni, hogy a Börzsönyben és tágabb környékén nem él mégeskígyó; valamint jó tudni, hogy hazánkban az összes kétéltű és hüllő védett – azaz háborgatásuk, netán elpusztításuk törvénybe ütköző cselekedet!
A hegység madárvilága szintén számos montán elemmel dicskedhet, melyek közül az egyik legnagyobb értéket az erdőgazdálkodás mikéntjét is jelző faj, a fokozottan védett fehérhátú fakopáncs jelenti. Ez a harkály speciális életmódja és táplálkozása okán kötődik a természetes állapotokat mutató bükkösökhöz, de kedveli a korhadó fákban bővelkedő tölgyeseket is. Mindenennek alapján nem véletlen, hogy Magyarországon az egyik legerősebb állománya épp a Börzsönyben él.
Tavasztól kezdve az énekesmadarak számos faja hirdeti jelenlétét a közönségesnek mondható erdei pintytől kezdve ritkábbnak mondható bajszos sármányon át a már csak igazi hozzáértők által észrevehető, rejtett életmódú kis légykapóig.
Ha a hegyek felett ragadozómadat látunk keringeni, szinte biztos, hogy egerészölyvvel van dolgunk. Szerencsére ma még nem ritka a földi darázs- és méhfajok lépén élő darázsölyv sem. Az igazi féltett madárritkaságok, mint a parlagi sas, a kerecsen- és a vándorsólyom azonban már csak egy-két párban fészkelnek a Börzsöny területén, így távcsövünk látómezőjébe kerülésük csak a kivételes szerencsének köszönhető, csakúgy mint az erdőkben fontos ökológiai szerepet betöltő ragadozó emlősök közé sorolható hiúz és vadmacska megpillantása.
A nagytestű emlősökkel való találkozás esélyét így legfőképp a vadászható vadfajok, azon belül is a nappali életmódú őz és muflon adja meg, mivel a legtöbb területen emberi jelenlét állandósulása okán a gímszarvas és a vaddisznó inkább éjszakai életmódra tért át. Ugyanakkor természetesen a koraőszi erdők nem nélkülözik a szarvasbőgés hangjainak felvonultatását sem, csakúgy mint a vad jelenlétének egyéb nyomait (túrások, fekvések, hullaték, stb.). Játszadozó kölyök rókákA kisemlősök közül az erdei egerek mellett a bőregerek, azaz a denevérek érdemelnek feltétlen említést, hiszen a hazai fajok szinte mindegyike előfordul a hegységben vagy közvetlen környékén. Az erdős területeken természetesen elsősorban a barlanglakó és az odúlakó fajok előfordulásai és állományai számottevőek. E fajok körébe sorolható a fokozottan védett patkósdenevérek mellett a nagyfülű- és a csonkafülű denevér, valamint a pisze denevér is. Ugyanakkor mivel a vulkáni alapkőzet miatt a Börzsönyre nem jellemzők a barlangok, a denevérek téli szállásra az itteni csekély számú bányavágat mellett a közeli Naszály-hegy kiváló adottságú barlangjait használják.

ende
Keresés



PÉNZÁSÁSI ERDEI TURISTAHÁZ
PÉNZÁSÁSI ERDEI TURISTAHÁZ
 
TÓVIK VENDÉGHÁZ
TÓVIK VENDÉGHÁZ
 
Kútbereki Turistaház, Matracszállás és Nomád Táborhely
Kútbereki Turistaház, Matracszállás és Nomád Táborhely
 
Kisirtáspusztai hegyi menedékház és táborhely
Kisirtáspusztai hegyi menedékház és táborhely
 
Márianosztrai Fogadóépület és Szálláshely
Márianosztrai Fogadóépület és Szálláshely
 
KATALINPUSZTAI KIRÁNDULÓKÖZPONT
KATALINPUSZTAI KIRÁNDULÓKÖZPONT
 
Somoskői Kirándulóközpont szálláshelye
Somoskői Kirándulóközpont szálláshelye
 
KIRÁLYHÁZA ALSÓ
KIRÁLYHÁZA ALSÓ
 
ZEBEGÉNYI ERDEI SÁTORTÁBOR
ZEBEGÉNYI ERDEI SÁTORTÁBOR
 
KIRÁLYHÁZA FELSŐ
KIRÁLYHÁZA FELSŐ
 
WENCKHEIM-HÁZ
WENCKHEIM-HÁZ
 
SZÉNPATAKI KULCSOSHÁZ
SZÉNPATAKI KULCSOSHÁZ
 
BÁNKI VENDÉGHÁZ
BÁNKI VENDÉGHÁZ
 
DOMSZKY PÁL MATRACSZÁLLÁS
DOMSZKY PÁL MATRACSZÁLLÁS