UGRÁS AZ OLDALRA


BÖRZSÖNY
Börzsöny földtan
A hegyvidékek kistájai
Éghajlat
Vízrajz
A Börzsöny élővilága
Történelmi értékek
CSERHÁT
Cserhát földtan
A hegyvidék kistájai
Éghajlat
Történelmi értékek
Medves-vidék
ERDEI ISKOLA
DOMSZKY PÁL ERDEI ISKOLA
Domszky Pál Erdészház
Elérhetőség
Programok
Áraink
Szálláshelyünk
AKCIÓS CSOMAGOK
KATALINPUSZTAI ERDEI ISKOLA
Árjegyzék
Programok
Nyitvatartás
Táborok
GÖRDÜLŐ TANÖSVÉNY
Általános információk
Program
Témakörök és modulok
Elérhetőség, foglalás
ERDEI VASUTAK
Kemencei Erdei Múzeumvasút
Menetrend és díjszabás
Vasút története
Királyréti Erdei Vasút
Menetrend
Díjszabás
A vasút története
Rendezvénykocsi
Napelemes motorkocsi
Nagybörzsönyi EV
Kapcsolat
Szabadidő
NAGYMAROSI BRINGAPONT
JÁTSZÓTEREK
DIÓSJENŐI BRINGAPONT
METEOROLÓGIAI HÁLÓZAT
On-line mérési adatok
AJÁNLÓ
TANÖSVÉNYEINK
Diósjenői Tanösvény
Gyadai Tanösvény
Strázsa-hegyi Tanösvény
Ovis Tanösvény
Törökmezői Tanösvény
Bernecebaráti tanösvény
Hollókői tanösvény
SALGÓBÁNYAI ERDÉSZHÁZ
Programok
Túraajánlatok
Somoskői Vadaspark
KIRÁNDULÓKÖZPONT
DIÓSJENŐ
ELÉRHETŐSÉG
ÁRAINK
NYITVATARTÁS
Látogatási rend
TÁBORAINK
SZÜLETÉSNAP
KERÉKPÁR KÖLCSÖNZÉS
KATALINPUSZTA KIRÁNDULÓKÖZPONT
Nyitvatartás
Árjegyzék
Programok
Információk
Elérhetőségek
Táborok
NYÍRJESI FŰVÉSZKERT ÉS VADASPARK
Hasznos információk
Bemutatása
Somoskői vadaspark
Salgóbányai Erdészház
TÚRÁZÁS
Kerékpáros szabályok
Térképes információk
Erdőlátogatás
Táborozás
Túraajánlatok
Túra Salgótarján-Eresztvény között
Eresztvény-Petőfi sétány-Somoskő
Salgóbánya-Szilváskő-Rónabánya
Salgótarján-Karancs-Somoskőújfalu


 
 
 


 
 


 
 


 

 

A Börzsöny földrajzi helyzete

Az Ipoly folyó természetközeli ártere600 km2  kiterjedésű középhegység az Északnyugati-Kárpátok belső vulkáni övezetének legnyugatabbi tagja. Az Ipoly folyó völgye és a Nógrádi-medence felől, a viszonylag alacsonyabb relatív  magasságú térszínekből kiemelkedő,  sűrűn tagolt hegyvidék tájhatárait több oldalról is folyóvizek rajzolják meg. Északon a nagy részt magyar-szlovák államhatárt is alkotó Ipoly folyó, míg nyugaton a kanyargó folyóvölgy felett emelkedő, egykori öntésteraszaiból kialakult, dombsági jellegű hegylábi zóna képezi a hegység határát. Délen a Duna páratlan szépségű, hegyek közé szorított dunakanyari áttöréses völgye, míg keleten - a Cserhát felé már átmenetet jelentő - Nógrádi-medence zárja le a börzsönyi hegyek hullámzását.  

A Börzsöny földtani felépítése, földtörténeti múltja

Az Északi-középhegység nyugati bástyáját jelentő Börzsöny, hazánk harmadik legmagasabbra emelkedő, de viszonylag kis alapterületű hegysége. A meredek  gerincek, bércek, hegyoldalak, kis kiterjedésű hegyközi (intramontán) medencék, illetve különálló kúpok jellemezte vadregényes táj, egy bonyolult fejlődésű ősvulkán együttesének maradványa.
Budapesttől alig karnyújtásnyira régóta inaktív, de egykor heves kitöréseket produkáló vulkán alussza évmilliós álmát. A nagy részt természetközeli zárt erdőállományokkal borított hegyoldalak ma legmagasabbra a Csóványos 938 méteres csúcsában emelkednek. Ez a magasság azonban nem is sejteti az év tízmilliókkal ezelőtt majd jó 500 méterrel magasabb központi tűzhányóépítmény eredeti méreteit. A több ciklusú és változatos vulkáni tevékenység már 14 millió éve befejeződött, s az azóta kitartóan dolgozó külső erők (szél-, víz- és fagyerózió) mára felszabdalt domborzatú vulkáni romhegységgé pusztították le e tájat.

Vulkánkalendárium”

Ős-Börzsöny vulkánszerkezet rekonstrukció Landsat űrfelvételenA hegység első kitöréstermékei az ú.n. Diósjenő-Ógyalla szerkezeti vonallal kettéosztott aljzat fölött évtízmilliók során létrejött üledékgyűjtő medencében rakódtak le. A mélységi aljzat északi részét a felvidéki Vepor-hegységhez tartozó idős, metamorf képződmények, déli részét pedig, a Dunántúli-középhegységgel rokon karbonátos kőzetek építik fel. Az erre települt üldékes kőzetek (pl. különféle típusú és összetételű agyagok, márgák, kavicsrétegek, homokkövek) a későbbi vulkáni kitöréstermékek feküjének tekinthetőek. Az egykor itt hullámzott sekélyvízű oligocén-miocén tengerek ősmaradványainak egyik legszebb tárháza az Ipolyhoz kifutó Honti-szakadék, melyben az areális leöblítés (pl. csapadékvíz) által kipreparált keményebb agyagkőpadok több centiméter nagyságú kagyló- és csigavázak tömegét tárják elénk.
A vulkánosság lemeztektonikai hátterében a térség kontinens peremszegélyi mikrolemezekben való gazdagsága áll, illetve a Börzsönyt és vulkáni társait létrehozó Európai-tábla előtt egykor húzódó vékonyabb, óceáni kéregdarab déli irányú alábukási folyamata. A tűzhányó tevékenység - az alpi hegységképződés részeként - a kárpát–pannon térséget kialakító lemeztöredékek mozgásának volt a következménye. A mozgás a miocén eleje táján fejeződött be. A Börzsöny térsége már a mai helyén lehetett, amikor az igen aktív  és majd két, két és félmillió évig tartó vulkanizmus (kb. 16 millió évvel ezelőtt) megkezdődött.
A vulkánosság legelső termékei a felszínen is szemügyre vehetők, egyrészt a hegység külső részén emelkedő, 400-500 méter magas vonulatok kőzeteinek természetes feltárásaiban (pl.: Nagy-Kő-hegy, Nagy-völgy, Kemence-völgy) másrészt a környékükön található némelyik patakbevágásban (pl.: Lesvölgy, Medve-völgy, Mosoni-völgy, Német-patak völgye.) Az elsődleges képződmények alapján rekonstruálható, hogy a vulkáni működést heves, robbanásos kitörések jellemezték, melynek során a gyorsan kiürülő magmakamra beszakadt és nagy kiterjedésű, körkörös peremű mélyedés, kaldera keletkezett. Az utólagos tektonikai, szerkezeti mozgások azonban megnehezítik a kutatók számára ezek pontos számának és helyének behatárolását. 
A Nagy-Galla vulkáni lávakúpjaA Déli- és a Nyugati-Börzsönyben a táj meghatározó felszínformái a kisebb, 400-600 méter magas vulkáni kúpok. Ezek legnagyobbrészt lávakőzetekből állnak,s az alapos kőzettani vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy elsősorban kiömlési kőzetek építik fel e tájformákat. Ezek olyan változatos összetételű, eredetileg sűrűn folyó lávák voltak, amelyek meredeken feltornyosulva lávadómokat vagy dagadókúpokat hoztak létre. A lávadómok java része (pl.: Koppány- és Galla csoport, Csák-hegy) a föltételezett nagy kalderaperem környékén jöttek létre. Ezért e formák még ott is, ahol a kaldera valószínűleg a mélybe zökkent, az ősvulkán hajdani peremét jelezhetik (nyugaton a Hegyes-hegy, keleten a nógrádi Vár-hegy). A lávadómok keletkezésének vége felé hidrotermális tevékenység ment végbe, mely folyamathoz nemes- és színesfém-ércesedés kapcsolódott. Az egykor jelentős mennyiségű aranyat és ezüstöt - amelyekből nyomnyi mennyiség mindmáig megmaradt -, valamint az ólomércet főképp a XIV. században bányászták. 1795-ben pedig Kitaibel Pál egy Nagybörzsöny környékéről származó ércmintából írta le a tellúr nevű elemet.
A vulkáni működés méltó záróakkordja a Magas-Börzsöny felépülése volt. Habár már Cholnoky Jenő is „egyetlen nagy vulkán romjáról” tett említést, az ötvenes években (követve az akkor elfogadott tönkösödési elméletet), a legtöbben tagadták az elsődleges vulkáni formák létét. Csak a hatvanas évek végén Erdélyi János, Pantó Gábor, majd Pantó György elevenítették fel ezt a tézist. Ők a központi mélyedést "robbanásos" vagy "beszakadásos" kalderaként írták le. Később Balla Zoltán a központi udvart, mint egy "eróziós kráter" maradványát aposztrofálta és magát az eredeti vulkánt is rétegvulkánként rekonstruálta. Az újabb terepi paleovulkanológiai kutatások azonban már lávadóm-működésről tesznek tanubizonyságot. E kutatások alapján mintegy 1400 méter magas, több kitörési centrumú dómegyüttes alkotta vulkán körvonalazódik. A több kráterből kialakult dómegyüttes  központi udvara már a kitörés közepette tágulhatott, „kalderásodhatott”. Ebben fő szerep juthatott egy hatalmas lejtőösszeomlásnak, amely a kaldera nyugati részét (a mai Nagy-Pogány-hegy környékét) lealacsonyította.                         

(Karátson Dávid et al. kutatásai nyomán)                                                                              

ende
Keresés



WENCKHEIM-HÁZ
WENCKHEIM-HÁZ
 
PÉNZÁSÁSI ERDEI TURISTAHÁZ
PÉNZÁSÁSI ERDEI TURISTAHÁZ
 
ZEBEGÉNYI ERDEI SÁTORTÁBOR
ZEBEGÉNYI ERDEI SÁTORTÁBOR
 
TÓVIKI VENDÉGHÁZ
TÓVIKI VENDÉGHÁZ
 
KIRÁLYHÁZA FELSŐ
KIRÁLYHÁZA FELSŐ
 
KIRÁLYHÁZA ALSÓ
KIRÁLYHÁZA ALSÓ
 
SZÉNPATAKI KULCSOSHÁZ
SZÉNPATAKI KULCSOSHÁZ
 
Kisirtáspusztai hegyi menedékház és táborhely
Kisirtáspusztai hegyi menedékház és táborhely
 
BÁNKI VENDÉGHÁZ
BÁNKI VENDÉGHÁZ
 
DOMSZKY PÁL MATRACSZÁLLÁS
DOMSZKY PÁL MATRACSZÁLLÁS
 
KATALINPUSZTAI KIRÁNDULÓKÖZPONT
KATALINPUSZTAI KIRÁNDULÓKÖZPONT