UGRÁS AZ OLDALRA


FATERMÉKEK
FAKERESKEDELEM
MEGÚJULÓ ENERGIA
ENERGETIKA
A TÜZIFA
LAKOSSÁGI FATÜZELÉS
ERDÉSZETI BIOMASSZA
GÉPJÁRMŰ VIZSGÁZTATÁS
műszaki vizsga díjak
gépjármű javítási díjak
tűzifa akció
VADÁSZAT
ÉRDEKESSÉGEK
Szarvas nász az erdőn
Szarvasbőgés és a beszéd
Trófeaszemle
VADÁSZATI ÁRJEGYZÉK


 
 
 


 
 


 
 


 

Energetikai hasznosítás

Magyarországon az energiatermelés fontos téma. A saját energiahordozó-bázisunk szűk, nem bővíthető, illetve csökkenő. Az energiaigény 72 %-át importból elégítjük ki. Ilyen nagymértékű importfüggőség a nemzetgazdaság számára nagy kockázatot jelent, ezért stratégiai kérdés az importhányad csökkentése, emellett a környezetvédelmi követelmények magasabb szintű kielégítése. Ezért egyre nagyobb szerepük lesz a megújuló energiahordozóknak, ezen belül a faenergetikának.
Magyarországon az erdők fafaj-összetételéből, a kitermelt fa minőségi jellemzőiből következően az energiatermelésnek hagyományosan nagy szerepe van, hiszen a kitermelt faanyag közel 50 %-a az egyéb ipari célra nem alkalmas, ezért az energiatermelésben hasznosul. A teljes hazai energiaigény 2,8 %-át jelenleg fából állítják elő. Ez azt is jelenti, hogy Magyarországon a megújuló energiahordozókból előállított energia 72 %-a fából származik. A fa energetikai hasznosítása részben környezetvédelmi, részben gazdasági, részben energetikai kérdés.

  1. A fa környezetbarát energiahordozó, mert a napenergia felhasználásával és CO2 megkötésével jön létre, bővítetten újratermelhető, megújuló. Felhasználása során - a fosszilisekkel szemben - többlet CO2 nem keletkezik, és jelenősen kisebb a por-, salak- és az SO2 emisszió is.
  2. A fa gazdaságos energiahordozó, mert a belőle nyerhető energia már jelenleg is olcsóbb, mint a hagyományos energiahordozókból (a hőár olajtüzelésnél 2400 Ft/GJ, gázüzemű hőtermelésnél 1200 Ft/GJ, faaprítékos fűtőműben 960 Ft/GJ). Emellett teljes mértékben hazai előállítású nyersanyag, és szerepe van a hazai erőforrások (élőmunka-, termőföld-, stb.) hasznosításában is.

Energetikai jelentősége is van, hiszen a magyar energiaszerkezet átalakítására hozott, nemzetközi szerződésekben is rögzített döntések következtében a megújuló energiahordozók aránya 2010-re a jelenlegi 3,6%-ról 6%-ra nő (az EU-ban ekkor ez az arány 12%), 2020-ra pedig célszerű lenne elérni legalább a 12%-ot. Magyarországon a megújuló energiahordozókból nyert energia 36 PJ/év, 2010-re el kell érni a 6%-ot (60 PJ/év). Jelenleg 28 PJ/év származik fából (72 %). Hasonló arányt feltételezve tehát 43,2 PJ/év energia származhatna fából.


Ilyen nagy volumenű faenergetikai fejlesztésnek igen jelentős környezetvédelmi és energia-stratégiai eredményei lehetnek, ugyanakkor a források vizsgálatát is szükségessé teszi.

Célul kell kitűznünk azt, hogy az egyéb, fanyersanyagot igénylő ipari ágazatok sérelme nélkül kell az energetikai fejlesztéseket megvalósítani. A megújuló energiák növekménye 2010-ig 15,2 PJ/év, 2020-ra 92 PJ/év. Ilyen növekedési ütem mellett a fakészletek már a 2010-re kitűzött célok megvalósításához is szűkösek, ezért jelentős mértékben kell alapozni a tervezett erdőtelepítésekből származó faanyagra. Még inkább igaz ez a megállapítás a hosszabb távú energiahordozó-igényt tekintve. Nyilvánvaló, hogy a faenergetika fejlesztése az erdőgazdálkodók számára nagy piaci lehetőségeket jelentenek, de csak abban az esetben, ha az erdőtelepítések során a megtermesztett faanyag hasznosítási lehetőségeit is vizsgálják, és akkor, ha a fa mint energiahordozó viszonylag rövid időn belül a felhasználó rendelkezésére áll.


A célprogram során megvalósítandó feladatok

  • A meglévő erdők faproduktumát figyelembe véve meg kell határozni azt a mindenkori famennyiséget, amelyet - minden egyéb nemzetgazdasági érdeket figyelembe véve - energiatermelésre figyelembe lehet venni.
  • Az energiaiparban minél előbb meg kell határozni a fanyersanyag-igényt, annak időbeni, mennyiségi és térségi jellemzőit. E nélkül nem tervezhetők azok az erdőtelepítések, amelyek fanyersanyaga főként energiatermelést szolgál.
  • A fafeldolgozás növekvő energiaigényének minél nagyobb hányadát fabázison (hulladék, eselék) kell kielégíteni, és ezt a tevékenységet a megújuló energiahordozók esetében érvényes támogatásban kell részesíteni.
  • Meg kell vizsgálni, hogy az új erdőtelepítésre tervezett területeken milyen mértékben és ütemezéssel lehet a faenergetika alapanyagbázisát a leggyorsabban megteremteni.
  • Ehhez meg kell vizsgálni azt is, hogy hol és milyen feltételek mellett telepíthető az a kb. 200-300 ezer ha ipari faültetvény, amely a faenergetika jelentős alapanyag-igényét is kielégítheti.
  • Törekedni kell arra, hogy az energetikai faültetvények létesítése és a nagyobb energiaközpontok közös beruházásként valósuljanak meg.
  • Az energiahordozók árának megállapításakor kerülni kell a piacidegen szempontok alkalmazását.
  • A fa nagyobb mértékű energetikai hasznosításához biztosítani kell azokat a támogatásokat (telepítés, kitermelés, hasznosítás), amelyek a kedvező környezeti hatásaival arányosak, és a környezetvédelmi előnyök társadalmi elismerését jelentik.
  • A megtermesztett faanyag fokozottabb mértékű hasznosulása céljából támogatni kell a gazdaságosan be nem gyűjthető fakitermelési hulladékok és az állománynevelésből kikerülő kis értékű faanyagok energetikai célú gyűjtését és felkészítését. Ez egyben környezetvédelmi célokat is szolgál. Mindenekelőtt az ilyen eredetű faanyagot célszerű energiatermelésben hasznosítani.
  • Meg kell teremteni az energetikai fahasznosítás ökológiai-, ökonómiai-, műszaki-, technológiai-, logisztikai és az ehhez szorosan kapcsolódó kutatási-fejlesztési hátteret.
  • Vizsgálni kell a faanyag egyéb felhasználást követő energetikai hasznosításának ökológiai és ökonómiai hatásait, különös tekintettel a hulladékok energetikai hasznosítását előíró Hulladékgazdálkodási Törvényre.

Végül biztosítani kell, hogy a faanyag energetikai hasznosításában érdekelt szervezetek (szakmai kormányzati szerepet ellátó FVM, az állami erdőgazdálkodást képviselő ÁPV Rt., valamint a magán-erdőgazdálkodó szervezeteket képviselő szervezetek) a felhasználást szabályozzák.

A célprogram megvalósításának eszközei

Jogi eszközök

  • a környezeti termékdíj fizetése alól mentesíteni kell a környezetbarát faanyagból készített termékeket
  • a nem-környezetbarát termékekre kivetett "zöldadó" bevezetése, és az adó felhasználásával a környezetbarát fatermékek támogatásának megvalósítása

Pénzügyi-gazdasági eszközök

  • a közvetlen erdőből kikerülő hengeres fa alapanyag komplex hazai feldolgozását biztosító gépek, géprendszerek, technológiák beruházásainak, gépbeszerzéseinek támogatási rendszerét szükséges ki-, ill. átdolgozni, hasonlóan a mezőgazdasági gépvásárlások támogatásához
  • támogatási rendszer kidolgozása szükséges, amely - hasonlóan a biomassza energetikai hasznosításának preferálásához - a környezetbarát fafelhasználás, fafeldolgozás fenntartását és bővítését segíti elő
  • termelő beruházás támogatási rendszerének kidolgozása szükséges, amely a hazai és EU forrásokból történő támogatásának biztosításával lehetővé teszi az alacsonyértékű rostfa, papírfa felhasználás bővítését, és ezzel biztosítja az alacsony értékű erdei választék hazai hasznosítása hosszú távú fenntartásának lehetőségét
  • a vidékfejlesztés programjának kiterjesztése a hazai favagyon hazai hasznosítását biztosító termelő beruházások megvalósítása érdekében
  • az EU-ban érvényes hulladék-gazdálkodási törvény érvényesítése, ill. a szelektív hulladék-gyűjtés kiterjesztése a reciklált fatermékek hasznosítása érdekében

Szervezeti eszközök

  • az elsődleges fafeldolgozás szervezeti, gazdálkodási elkülönítése szükséges az erdőgazdálkodástól
  • az erdészeti- faipari szervezetek regionális együttműködésének fejlesztése, erdészeti-faipari klaszterek létrehozása
  • a beszállítói rendszer kibővítése a magán-erdőgazdálkodás és a fafeldolgozó szervezetek között
  • a fakereskedelmi információs szervezet és rendszer létrehozása szükséges

Innováció, oktatás, kutatás

  • az új felhasználási területek felderítéséhez, lehetőségeinek és feltételeinek kidolgozásához kutatási tevékenység, és ennek támogatása szükséges
  • az energiafelhasználás racionalizálásához, a komplex hasznosítás biztosításához kutatás-fejlesztési támogatása szükséges
  • kutatási program kidolgozása és elvégzése a faszerkezetű építési rendszerek magyarországi felhasználása korlátainak megismerése, a bővítés feltételeinek biztosítása érdekében
  • az épülő közutak mellett kiépítendő zajvédő falak hazai alapanyag felhasználásával való megvalósításának feltételeit, technológiáját kutatni és fejleszteni szükséges
  • nyár rétegelt lemez és egyéb furnér alapú termékek fejlesztése
  • új fa-felhasználási lehetőségek kutatása és korszerű termék-formák (design) kidolgozása a fa versenyképességének fokozása érdekében
  • faipari termékek ökológiai életpályájának összehasonlító vizsgálata, az előny-szempontok meghatározása
  • teljes körű tanúsítási rendszer és működtetése feltételeinek kidolgozása
  • lombos rövidfa-feldolgozás korszerű technológiájának kidolgozása
  • a termék-tervezés és a design szerepének bővítése a faipari szakképzés különböző szintjein
  • kereskedelmi szakemberképzés és továbbképzés a faipar területeire

Közönségkapcsolatok (PR), tudati szféra

  • a faanyag felhasználásának bővítését szolgáló tudat-formáló PR program kidolgozása a FAGOSZ és a tudományos műhelyek együttműködésével
  • faházépítés elfogadottságát biztosító PR program kidolgozása és megvalósítása

    Dr Mészáros Károly
    egyetemi tanár
ende
Keresés



SZÉNPATAKI KULCSOSHÁZ
SZÉNPATAKI KULCSOSHÁZ
 
WENCKHEIM-HÁZ
WENCKHEIM-HÁZ
 
KIRÁLYHÁZA FELSŐ
KIRÁLYHÁZA FELSŐ
 
BÁNKI VENDÉGHÁZ
BÁNKI VENDÉGHÁZ
 
PÉNZÁSÁSI ERDEI TURISTAHÁZ
PÉNZÁSÁSI ERDEI TURISTAHÁZ
 
ZEBEGÉNYI ERDEI SÁTORTÁBOR
ZEBEGÉNYI ERDEI SÁTORTÁBOR
 
KIRÁLYHÁZA ALSÓ
KIRÁLYHÁZA ALSÓ
 
KATALINPUSZTAI KIRÁNDULÓKÖZPONT
KATALINPUSZTAI KIRÁNDULÓKÖZPONT
 
DOMSZKY PÁL MATRACSZÁLLÁS
DOMSZKY PÁL MATRACSZÁLLÁS
 
TÓVIKI VENDÉGHÁZ
TÓVIKI VENDÉGHÁZ
 
Kisirtáspusztai hegyi menedékház és táborhely
Kisirtáspusztai hegyi menedékház és táborhely