UGRÁS AZ OLDALRA


MAGUNKRÓL
KUTATÁSOK
ERDÉSZETTÖRTÉNET
BÖRZSÖNY
SZÁLALÁS
BÖRZSÖNYI ERDÉSZETEINK
CSERHÁTI ERDÉSZETEINK
ÚTHASZNÁLAT RENDJE


 
 
 


 
 


 
 


 

 Megváltozott az Ipoly Erdő Zrt. szerevezeti struktúrája, miszerint a korábbi Berceli és a Romhányi Erdészeteinkből egy új a Nyugat-Cserháti Erdészet jött létre, melyet Horváth Barnabás - korábbi berceli erdészetvezető - vezet tovább. Ehhez hasonlóan a Szécsényi és Kisterenyei Erdészetekből létrejött a Kelet-Cserháti Erdészet, melyet Szabó Sándor- korábbi szécsényi erdészetvezető - vezet tovább.Egyelőre a korábbi elérhetőségeket is meghagyjuk, hogy a változások nyomon követhetőek legyenek.

Nyugat-Cserháti Erd.;  Salgótarjáni Erd.;   Kelet-Cserháti Erd.; Váci Erd.

Nyugat-Cserháti Erdészet

 

Cím

 

2654 Romhány, Szabadság tér 21. 

 

Telefon/fax

 

06-35/355135,06-20/4687080

 

Fax: 06-(35) 355135

 

E-mail

 

nyugatcserhat@ipolyerdo.hu

 

Erdészetvezető

 

Horváth Barnabás, mobil: 06-(20) 4687018

A Nyugat-Cserháti Erdészet hazánk Cserhát erdőgazdasági tájegységének nyugati, délnyugati felében helyezkedik el. A területre jellemző a változatos morfológia, domborzat, a szemet gyönyörködtető völgyek és gerincek váltakozásai.

Az erdészet jelenleg 9000 ha erdő kezelését végzi 40 községhatárban, gondosan ügyelve az erdők felújítására és nevelésére. Az erdőterület közel 30 %-án tölgy, 25%-án cser, 32%-án akác található, melyet számos, kisebb arányban előforduló más fafaj egészít ki. A fajösszetételből is látható, hogy erdészetünk erőssége a tölgy és cser állományokhoz kapcsolódó erdőgazdálkodás, azok természetes felújítása, kezelése. Ezzel szemben az akácnál a gyökérsarjról történő felújítás a jellemző. Az erdők minőségének javítása érdekében a sarj eredetű cser és tölgy állományokat mag eredetű állományokká alakítjuk át.

Az erdészet alaptevékenysége az erdőművelés, a fakitermelés, a vadgazdálkodás és a közjólét.

Az erdőfelújítási kötelezettség az összterület 3,5%-a. Az éves erdősítési feladat 15-20 ha, a kitermelt erdők 95%-a természetes úton kerül felújításra. Az átlagos befejezési futamidő 4,5 év. Az éves fakitermelés 34 000 bruttó m3.

A vaddisznónak és a muflonnak élőhelyi optimumát jelenti az 5 500 ha-os társult jogú nagyvadas terület, melyet az erdészet kezel. Évente 35 db gímszarvas, 45 db őz, 10 db muflon és 150 db vaddisznó ejthető el szabad területen. Ezen felül egy 220 ha-os vaddisznóskertet is üzemeltetünk, ahol az éves átlagos teríték 100 db vaddisznó (melyből 60-70 db kan) és 15 db muflon.

Számos turisztikai látványosság vonzza az érdeklődőket az erdészet területére. Kedvelt turisztikai célpont a Bánki-tetőtől Nézsáig elterülő Romhányi-rög mintegy 2000 ha zárt tölgyese, melyben egy szálaló tömbön átvezető tanösvényen ismerheti meg a kiránduló a szálalás fogalmát és jellegzetességeit.

További látnivalók:

A felsőpetényi Almássy kastély, ahol Mindszenty bíboros raboskodott 1956 október 29-i szabadulásáig közel egy évet. Jelenleg gyermekotthonként funkcionál, melynek 10 hektáros parkja szabadon látogatható.

Bér falu községhatárában a Nagy-hegy északi oldalán található az Európa szerte egyedülálló íves, oszlopos elválású andezitömlés.

Csesztvén található a késő klasszicista stílusú Madách-kúria, melyet az író-költő Madách Imre édesanyjától kapott házassági ajándékként, s melyben közel tíz évet élt a XIX. század derekán. Jelenleg Madách Emlékmúzeumként működik, védett kertjével együtt látogatható.

Romhány község határában láthatjuk a környéken nevezetes Rákóczi fát. Ez a törökmogyoró matuzsálem mintegy 250 cm törzsátmérővel és hatalmas, Nagymagyarorszábot formázó koronával tényleg Rákóczi idejéből való. A hagyomány szerint ezen fa alól nézte végig a hadvezér a Romhányi síkon vívott csatát.

Alsópetényben található a Werbőczy emlékmű, mely az 1513-1514-ben ezen falucskában megíródott Tripartiumnak állít emléket.

Említást érdemelnek még a csővári Vár-hegy és a Szanda-hegy tetején található árpád korban épült és azóta sokszor, sokféleképpen átalakított várak romjai. Mindkét magaslatról csodás kilátás nyílik a cserháti tájra.

Salgótarjáni Erdészet

 

Cím

 

3100 Salgótarján, Füleki u 148.

 

Telefon/fax/mobil

 

06-32/430940

 

Fax:06-(32) 430940

 

E-mail

 

ipert_st@mail.globonet.hu

 

Erdészetvezető

 

Lévárdi György, mobil:06-(20)4687092

A Salgótarjáni Erdészet a Karancs-Medves változatos szerkezeti és alakzati felépítésű, nagyrészt hegységi jellegű táján gazdálkodik, 9696 ha-on.

A megyei jogú, 46 ezer lelket számláló Salgótarján, központosan helyezkedik el az erdészet területén. Az erdő a gyárak, lakóházak kerítéseivel határos, régi bánya- és iparkolóniák mindenhol az er­dőbe ékelődnek be, amely nagymértékben nehezíti a gazdálkodást, ugyanakkor komoly kihívást jelent a társadalom elvárásainak teljesítésében. Az erdészet területének 98%-a erdő, melynek 49%-a gyertyános-­tölgyes, 38%-a cseres-tölgyes és 13%-a  bükkös klímában fekszik. Jellemző fafajai elsősorban a tölgyek (29%), a cser (26%) az akác (17%), a bükk (10%) és a gyertyán (6%). Az erdők háromnegyede gazdasági, míg egynegyede védelmi rendeltetésű. Az erdészet terü­letéből 4100 ha tartozik a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzetbe, melyből 818 ha fokozottan védett. A Tájvédelmi Körzet megléte természetközelibb, a természetvédelmi előírásokhoz, korlátozások­hoz alkalmazkodó erdőgazdálkodást követel meg.

Az erdészet évi nettó 15-18 000 m3 faanyagot termel, amelynek zö­mét a felújítóvágások és a nevelővágások adják. A tarvágásokból kikerülő fatömeg az össztermelésnek csak 10-15%-át teszi ki. A felújítások 80%-a természetes úton történik, mesterséges erdősítést főleg a természetes újulatok kiegészítésére alkalmaznak.

A két társult jogú vadászterületen eredményes gazdálkodást folytat az erdészet.

Évente 30 szarvas, 60 őz, 15 muflon és 120 vaddisznó kerül terí­tékre.

Számos látnivaló vonzza az érdeklődőket erre a vidékre, a Karancs, Eresztvény, a Salgó és a Somoskői vár kiemelendő turisztikai látvá­nyosságok, történelmi emlékhelyek.

 

Kelet-Cserháti Erdészet

 

Cím

 

3170 Szécsény, Rákóczi u. 34.

 

Telefon/fax/mobil

 

06-32/370547,06-20/4687100

 

Fax: 06-(32) 370547

 

E-mail

 

kcs_szecseny@ipolyerdo.hu; kcs_terenye@ipolyerdo.hu

 

Erdészetvezető

 

Szabó Sándor, mobil: 06-(20) 9835386

A NYÍRJESI FÜVÉSZKERT ÉS VADASPARKKAL KAPCSOLATBAN GÖRÖG ÖRS AD TÁJÉKOZTATÁST A 06-(20) 4687097 -ES TELEFONSZÁMON.

A Kelet - Cserháti Erdészet a Cserhát erdőgazdasági táj szinte teljes keleti részét magában foglalja, tevékenységét gyönyörű tájon, lankás dombok között, 13672 hektár területen végzi, melynek döntő része erdő. Az erdőterületből 9247 ha (69 %) gazdasági,4040 ha (30 %) védelmi míg 148 (1 %) ha közjóléti rendeltetésű

Az erdészet fafajösszetétele változatos. A tölgyek aránya 33%, míg a cser 35%-al, az akác pedig 17%-al van jelen. Kisebb arányban megtalálható még a bükk, a gyertyán, a fenyők és egyéb kemény és lágylombos fafajok is. Az erdészet fő tevékenységi köre a csemetetermelés, az erdőművelés, a fahasználat és a vadgazdálkodás Az Erdészet évente 42 - 45 ezer bruttó m3 faanyagot termel, elsősorban tölgyet csert és akácot, melynek zöme tűzifa minőségű.

A természetszerű erdőgazdálkodás során évente átlagosan 130 - 150 ha-on véghasználatot és 500 ha-on nevelővágásokat végeznek. .

Az erdészet társult jogú vadászterülettel rendelkezik, melynek területe 3200 ha. A vadászati lehetőségeket bérvadászoknak értékesíti többnyire egy csomagban.

Évenként átlagban 20 db szarvas, 30 db őz, 100 db vaddisznó és 10 db muflon kerül terítékre.

Az erdészet területén számos, a hazai és nemzetközi érdeklődésre számot tartó természeti és kulturális emlék található, melyek közül kiemelkedő a méltán világhírű Ipolytarnóci Természetvédelmi Terület, ahol szervezett formában látogathatók a különböző korú ősleletek és földtani képződmények. A Kelet - Cserhát Tájvédelmi Körzet szép és érdekes terepalakulatokat, bokorerdőket, sziklakibúvásokat rejt magában, melyek közül kiemelendő a szentkúti Remete-barlang búcsújáróhely, a sóshartyáni Kőlikoldal, a mátraszőlősi Purga- és Macska-hegy, a bujáki Hármasforrás és a lucfalva-krakópusztai Tánctér. Felejthetetlen látványosság a világörökség részét képező Hollókő az Ófaluval és a várral. Említést érdemelnek még a ludányhalászi kastélypark idős fái, a litkei millenniumi facsoport, ahol évszázados kocsányos tölgyekben gyönyörködhet a látogató és a szécsényi Forgách-kastély, amely ma múzeumként működik.

 

Váci Erdészet

 

Cím

 

2600 Vác, Báthori út 32.

 

Telefon/fax:

 

06-27/318-989

   

 

E-mail:

 

vaci.erdeszet@dunaweb.hu

 

Erdészetvezető:

 

Dobó István 

Az Ipoly Erdő Zrt. Váci Erdészete váci központtal mintegy 7000 ha állami erdőterület jó gazdája.

Területe Verőcétől a Naszály hegyen át egészen Püspökhatvanig és Vácrátótig tart. Fő tevékenysége az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás – mellettük azonban a közjóléti, ökoturisztikai tevékenység fokozatosan egyre nagyobb feladatot ró az erdő gazdáira.
Az erdészet rendkívül változatos termőhelyi adottságú területeken gazdálkodik, területén az Alföld északi peremén található száraz homoki akácosoktól a naszályi bükkösökig a hazánkban előforduló szinte összes erdőtípus megtalálható. A legnagyobb kiterjedésű erdők a kocsánytalan tölgyes és cseres állományok. Évente mintegy 20 ezer m3 fát termelnek ki ezekből az erdőkből, és természetesen ezeken a területeken létre is hozzák – erdésznyelven „felújítják” - a következő generáció számára szintén felüdülést jelentő erdőket. A Naszály hegy északi oldalán, ahol a legértékesebb állományok állnak, a szakmai és társadalmi elvárásoknak megfelelően fokozatosan a nagy területű végvágások helyett az erdő „örökerdőként” való kezelése - kis területen megújítva az erdőt - a szálaló gazdálkodást alkalmaznak. A kitermelt faanyag nagyobb része tűzifa minőségű, amit kiemelten a helyi lakosságnak tűzifaként értékesít az erdészet. Mintegy 1500-2000 háztartás téli tüzelőjének elegendő ez a faanyag évente.


Az alaptevékenységek mellett az erdészek kiemelt szakmai feladatuknak tartják a szélesebb közönség erdővel szemben támasztott egyre erősebb közjóléti, rekreációs igényinek kielégítését. A Váci Erdészet által kezelt 15 községhatárban elterülő erdőterületeken az első jelentősebb ökoturisztikai fejlesztés a 2005-ben közös összefogással (Vác Város Önkormányzata, Corvinus Egyetem, Ipoly Erdő Zrt. Váci Erdészet) megvalósult Gyadai Tanösvény. Az azóta eltelt időszakban bővült a Katalinpusztai tanösvények sora; elkészült a Madártani ösvény, valamint a „Legyél Te is Kiserdész!” ovis élményösvény. Az egyes tematikus ösvények, sétautak, túraútvonalak sora azonban még korántsem végleges, a lehetőségek szerint dinamikusan bővülnek. A tanösvények kezdőpontjánál, a katalinpusztai erdészház melletti erdei tisztáson épült fel a Katalinpusztai Kirándulóközpont és Erdei Iskola, ahol a több napra érkező látogatók szálláslehetőséget is találnak a tartalmas erdei kikapcsolódásukhoz.


Az erdészek minden évben számos programlehetőséget kínálnak családok, óvodás és iskolás csoportoknak egyaránt. Tavasztól őszig a jeles napokhoz kötődően - sokszor vetélkedővel egybekötött – rendezvény várja az erdőbe kikapcsolódni érkező látogatókat.

 



 



ende
Keresés



PÉNZÁSÁSI ERDEI TURISTAHÁZ
PÉNZÁSÁSI ERDEI TURISTAHÁZ
 
ZEBEGÉNYI ERDEI SÁTORTÁBOR
ZEBEGÉNYI ERDEI SÁTORTÁBOR
 
KIRÁLYHÁZA ALSÓ
KIRÁLYHÁZA ALSÓ
 
Kisirtáspusztai hegyi menedékház és táborhely
Kisirtáspusztai hegyi menedékház és táborhely
 
DOMSZKY PÁL MATRACSZÁLLÁS
DOMSZKY PÁL MATRACSZÁLLÁS
 
SZÉNPATAKI KULCSOSHÁZ
SZÉNPATAKI KULCSOSHÁZ
 
WENCKHEIM-HÁZ
WENCKHEIM-HÁZ
 
Kútbereki Turistaház, Matracszállás és Nomád Táborhely
Kútbereki Turistaház, Matracszállás és Nomád Táborhely
 
BÁNKI VENDÉGHÁZ
BÁNKI VENDÉGHÁZ
 
TÓVIK VENDÉGHÁZ
TÓVIK VENDÉGHÁZ
 
KIRÁLYHÁZA FELSŐ
KIRÁLYHÁZA FELSŐ
 
Somoskői Kirándulóközpont szálláshelye
Somoskői Kirándulóközpont szálláshelye
 
KATALINPUSZTAI KIRÁNDULÓKÖZPONT
KATALINPUSZTAI KIRÁNDULÓKÖZPONT
 
Márianosztrai Fogadóépület és Szálláshely
Márianosztrai Fogadóépület és Szálláshely