UGRÁS AZ OLDALRA


FATERMÉKEK
FAKERESKEDELEM
MEGÚJULÓ ENERGIA
ENERGETIKA
A TÜZIFA
LAKOSSÁGI FATÜZELÉS
ERDÉSZETI BIOMASSZA
GÉPJÁRMŰ VIZSGÁZTATÁS
műszaki vizsga díjak
gépjármű javítási díjak
tűzifa akció
VADÁSZAT
ÉRDEKESSÉGEK
Szarvas nász az erdőn
Szarvasbőgés és a beszéd
Trófeaszemle
VADÁSZATI ÁRJEGYZÉK


 
 
 


 
 


 
 


 
A keresett oldal hivatkozása megváltozott.
Az oldal aktuális linkje: http://www.ipolyerdo.hu/002005-vadaszat

AKTUÁLIS VADÁSZATI ÁRJEGYZÉKÜNK!

Budapesthez az egyik legközelebb eső természeti területet a Naszály erdei, a csodás Börzsöny védett magaslatai, kissé távolabb pedig a Cserhát lankái jelentik. Itt kezeli az Ipoly Erdő Zrt. mintegy 65 ezer hektáron az állami tulajdonú erdőket, ennek nagy részén 51 ezer hektáron az erdőgazdálkodással összhangban látjuk el a vadgazdálkodási feladatokat is.

 Vadászati lehetőségeink

Vadászterületünk egy nagyobb összefüggő, és nyolc kisebb területből áll, ahol gímszarvas, őz, vaddisznó, és muflon elejtésére kínálunk lehetőséget. Az évente elejetett 3000 nagyvadból első helyen a társas vadászatok vaddisznó terítékeit találjuk. Ilyet szabadterületen, és zárt kertekben (250-300 ha-osak) is kínálunk (a várható átlagos teríték: 15 db/nap, illetve kertben 40-70 db/nap). Zárt kertjeinkben vaddisznó társasvadászatok számára kiváló lehetőséget adunk. Muflon kertjeinkben kiváló alkalmat kínálunk ennek a vadnak a kulturálkt elejtéséhez. Bár sem a gím, sem pedig az őz trófeák nem tartoznak a legnagyobbak közé, mégis a cserkelés, a gyalogló, lopakodó vadászati forma felejthetetlen élménnyé teszi a vadászatot. A muflon csigák 65-85 cm hossz között változnak, elejtésükhöz azonban férfias kitartás kell, hiszen a vad után sokat kell járni igen nehéz terepen a sikeres vadászathoz. Töltse le aktuális ajánlatunkat!

A vadászokat páratlan természeti környezetben, korszerű, ugyanakkor egyedi, különleges hangulatú vadászházainkban várjuk. Érdemes megtekintenie a vadászházainkat az erről szóló oldalon.

 

                       neolitikumi vadászok

 

 

 

„Ősapáink belénk oltott öröksége az idők folyamán egyre magasabb erkölcsűvé kristályosodott, míg végül a mai, nemes értelemben vett vadászszenvedéllyé terebélyesedett.”

                                                                        (Széchenyi Zsigmond) 

 
Vadászmesterség
 
őskori vadászAz egyik legősibb és legmélyebben gyökerező szenvedélyünk a táplálék- és zsákmányszerzés. Az őskorban a gyűjtögető életmód mellett a vadászat, az emberi faj számának növekedése és az éghajlatváltozások miatt egyre nagyobb teret hódított meg az élelemszerzésen belül. A gyűjtögetés ugyan nem károsította az erdőt, de nem nyújtott elegendő fehérjeforrást a homo sapiens fiziológiai-pszichikai fejlődéshez. A csoportos vadászat emellett közösségformáló, kommunikáció- és képességfejlesztő tevékenységgé vált, de egyben a konkurens csúcsragadozók és gyakran a zsákmányállatok kiirtásához is vezetett. A vadászok száma és a vadállatok létszáma közötti egyensúly egyes helyeken felbillent és ez a jelenség egyre nagyobb területekre terjedt ki. 

A földművelés, az állatok háziasítása, az állattenyésztés miatt bekövetkezett forradalmi változások a vadászat szerepét is átalakították. Az eredeti életfenntartó szerepe fokozatosan háttérbe szorult, csupán kiegészítő funkciót látott el ebből a szempontból.Az éhségcsillapítás sarkalta zsákmányszerzés ősi szenvedélyének vágya is átformálódott, „megszelídülve” vadászszenvedéllyé nemesedett, máig őrizve a legrégebbi emberi tevékenység hagyományait.

 

középkori vadászjelenetMár az ókori görög vagy római társadalomban is, de elsősorban a középkor lovageszményének gyors terjedésével párhuzamosan, a vadászat – leginkább a nagy létszámú hajtóvadászatok - egyfajta békeidő alatti hadgyakorlat szerepét vették át. Felkészítette az embereket a sajnálatosan gyakori háborúkban való részvételre, a startégia alapjaira, a lovaglás fortélyaira, és a fegyverhasználatra.

 

A koraújkortól kezdődően, pedig már a szórakozás és a sportvonatkozás erősödött tovább, ahol az elsődleges cél a megszerzendő trófea volt, mely lehetőleg minden addiginál szebb, különlegesebb és páratlanabb kellett, hogy legyen. Ebben a vadászati formában kiemelt szerepet kapott a vadászetika, hiszen azok az állatok, akik az életüket adják az emberi szórakozásáért, megérdemlik a tiszteletet.

 

A XIX. századtól kezdődően azonban egyre nagyobb igény alakult ki – párhuzamosan a tervszerű erdőgazdálkodás megjelenése mellett – a korábbi esetleges vadászati rendeletek, szabályozások egységesítése, a vadászati törvények alkotása, a szakemberek képzése terén. Ez a máig tartó összetett folyamat teremtette meg a vadászmesterség tudományát, a vadgazdálkodás alapjait.

Vadgazdálkodás:

téli etetőAz utóbbi 150 évben folyamatosan finomodtak a vadászati módok, megjelent a tervszerű vadgazdálkodás, a növekvő vadállomány emberi szempontok és környezeti adottságok alapján történő szelektálása, fejlesztése. Az erdő komplexitását figyelembe vevő vadgazdálkodás igen sok energiát követel a szakemberektől, hiszen a folyamatos, változatos téli etetéstől, a vadállatok éves, és napi mozgásának, viselkedésének pontos ismeretéig sokrétű szaktudás alkalmazását igényli.Emellett elsőrangú fontosságú a vadászetikai szempontok betartása, az állatok tisztelete és szeretete.

 

A korszerű vadgazdálkodás természetesen nemzetgazdasági érdek is, hiszen jelentős bevételt jelent Magyarország számára ez az ágazat. De a gazdálkodók emellett nem tévesztik szem elől a következő szakmai szempontokat sem:

  • Alkalmazkodás a táj és a környezet nyújtotta lehetőségekhez
  • Az erdő vadeltartó és vadtűrő képességének figyelembe vétele
  • Mennyiség és minőség arányának egyensúlya
  • Vadbiológiai, ökológiai törvényszerűségek figyelembe vétele
  • Vadegészségügyi szempontok   

kéregsérülésA tartamos erdőgazdálkodás és a tervszerűen végzett vadgazdálkodás integráltsága, egységessége elsősorban az erdőgazdaságok területén tud megvalósulni. Az erdőmérnökök, erdészek által a következő generációknak átadni kívánt természetszerű erdők kezelésekor, nagy fontosságú az erdő védelme és a vadkárok elkerülése érdekében, a vadgazdálkodási körzetekben a vadlétszám szabályozása. Az erdészeti károsítók közül az erdei vadállomány bír kiemelt jelentőséggel. A szarvas, az őz, a dám, a muflon és a vaddisznó, rágásaikkal, dörzsöléseikkel igen nagy károkat okoznak az élő fákban.

 

Az erdőgazdaságok élőfakészletét és egyéb produktumát érintő vadkárok a következő kárképekbe csoportosíthatók:

 

- a termés, főleg a makk felszedéséből keletkező kár,

- az újulatok, mesterséges erdősítések pusztításából keletkezett mennyiségikár,

- a rügyek, a hajtások lerágásából adódó minőségi kár,

- a fák kéregsérüléseiből következő mennyiségi és minőségi kár. 

 

VADÁSZATI ÁRJEGYZÉK LETÖLTÉSE

 

 

 

 

ende
Keresés



WENCKHEIM-HÁZ
WENCKHEIM-HÁZ
 
Kisirtáspusztai hegyi menedékház és táborhely
Kisirtáspusztai hegyi menedékház és táborhely
 
TÓVIKI VENDÉGHÁZ
TÓVIKI VENDÉGHÁZ
 
KATALINPUSZTAI KIRÁNDULÓKÖZPONT
KATALINPUSZTAI KIRÁNDULÓKÖZPONT
 
PÉNZÁSÁSI ERDEI TURISTAHÁZ
PÉNZÁSÁSI ERDEI TURISTAHÁZ
 
KIRÁLYHÁZA ALSÓ
KIRÁLYHÁZA ALSÓ
 
DOMSZKY PÁL MATRACSZÁLLÁS
DOMSZKY PÁL MATRACSZÁLLÁS
 
BÁNKI VENDÉGHÁZ
BÁNKI VENDÉGHÁZ
 
ZEBEGÉNYI ERDEI SÁTORTÁBOR
ZEBEGÉNYI ERDEI SÁTORTÁBOR
 
SZÉNPATAKI KULCSOSHÁZ
SZÉNPATAKI KULCSOSHÁZ
 
KIRÁLYHÁZA FELSŐ
KIRÁLYHÁZA FELSŐ