UGRÁS AZ OLDALRA


BÖRZSÖNY
CSERHÁT
ERDEI ISKOLA
KIÁLLÍTÁSOK
ERDEI VASUTAK
JÁTSZÓTEREK


 
 
 


 
 


 
 


 

A Börzsöny geológiai felépítése:

Az Északi-középhegység nyugati bástyája, a Börzsöny hazánk harmadik legmagasabb viszonylag kis területű hegysége. A meredek oldalak, hegyközi medencék és különálló kúpok jellemezte vadregényes táj, egy bonyolult fejlődésű ősvulkán együttesének maradványa.

Budapesttől egyórányira hatalmas régen kialudt vulkán alussza évmilliós álmát. A jórészt bükkösökkel borított hegyoldalak ma legmagasabbra a Csóványos 939 méteres csúcsában emelkednek. Ám ez a magasság nem is sejteti a központi, eredetileg jó 400 méterrel magasabb tűzhányóépítmény méreteit. A vulkánosság ugyanis már 14 millió éve befejeződött, s a kitartóan dolgozó külső erők olyannyira lepusztították a hegységet, hogy az csak a szakavatott szem előtt tárja fel egykor volt természetét.

Vulkánkalendárium”

A hegység első kitöréstermékei az ú.n. diósjenői szerkezeti vonallal kettéosztott aljzat fölött jött létre. Az aljzat északi részét a felvidéki Vepor -hegységhez tartozó idős, metamorf képződmények, déli részét pedig, a Dunántúli-középhegységgel rokon karbonátos kőzetek építik fel. A miocén tenger ősmaradványainak egyik legszebb tárháza az Ipolyhoz futó Honti-szakadék. Benne az alázúduló víz által kipreparált keményebb agyagkőpadok több centiméter nagyságú kagyló-és csigavázak tömegét tárják elénk.

A Börzsönyt és vulkáni társait létrehozó tűzhányó-tevékenységét az Európai-tábla előtt egykor húzódó vékonyabb, esetleg óceáni kéregdarab déli irányú alábukásával függött össze. A folyamat – az alpi hegységképződés részeként- a kárpát –pannon térséget kialakító lemeztöredékek mozgásának volt a következménye. A mozgás a miocén eleje táján fejeződött be, a Börzsöny térsége már a mai helyén lehetett, amikor a vulkán tevékenység megkezdődött. A Katalin-szikla egyike a blokk-és hamuárüledékek kipreparált tornyainak, melyben a cementáló, finom szemcséjű kötőanyag, az összetömörödött vulkáni hamu. A vulkánosság legelső termékei a felszínen is szemügyre vehetők, egyrészt a hegység külső részén emelkedő, 400-500 méter magas vonulatok kőzeteinek természetes feltárásaiban pl.: Nagy-Kő-hegy, Nagy-völgy, Kemence-völgy, másrészt a környékükön található némelyik patakbevágásban pl.: Lesvölgy, Medve-völgy, Mosoni-völgy, Német-patak völgye.

A Déli-és a Nyugati-Börzsönyben a táj meghatározó felszínformái a kisebb, 400-600 méter magas vulkáni kúpok. Ezek legnagyobbrészt lávakőzetekből állnak, kőzettani vizsgálatokkal egyértelműen kimutatható, hogy elsősorban kiömlési kőzetekről van szó. Ezek olyan változatos összetételű, eredetileg sűrűn folyó lávák voltak, amelyek meredeken feltornyosulva lávadómokat vagy dagadókúpokat hoztak létre. A lávadómok java része pl.: Koppány-és Galla csoport, Csákhegy, a föltételezett nagy kalderaperem (körkörös peremű mélyedés) környékén jött létre. Ezért e formák még ott is, ahol a kaldera valószínűleg a mélybe zökkent, az ősvulkán hajdani peremét jelezhetik (nyugaton a Hegyes-hegy, keleten a Nógrádi-várhegy). A lávadómok keletkezésének vége felé hidrotermális tevékenység ment végbe, mely folyamathoz nemes-és színesfém-ércesedés kapcsolódott. Az aranyat és ezüstöt-amelyekből nyomnyi mennyiség máig megmaradt-, valamint az ólomércet főképp a XIV. században bányászták, 1795-ben, pedig Kitaibel Pál egy innen, Nagybörzsöny környékéről származó mintából írta le a tellúr nevű elemet.

A vulkáni működés méltó záróakkordja a Magas-Börzsöny felépülése volt. Habár már Cholnoky Jenő is „egyetlen nagy vulkán romjáról” tett említést, az ötvenes években, a legtöbben tagadták az elsődleges vulkáni formák létét. Csak a hatvanas évek végén Erdélyi János, Pantó Gábor, majd Pantó György elevenítették fel. Ők a központi mélyedést „robbanásos” vagy „beszakadásos” kalderaként írták le. Később Balla Zoltán a Központi udvart, mint egy „eróziós kráter” maradványát és magát az eredeti vulkánt is rekonstruálta. Feltevések alapján a mintegy 1400 méter magas, több dóm alkotta vulkánnak, avagy dómegyüttesnek a központi krátere már a kitörés közepette tágulhatott, „kalderásodhatott”. Ebben fő szerep juthatott egy hatalmas lejtőösszeomlásnak, amely a kaldera nyugati részét (a mai Nagy-Pogány-hegy környékét) lealacsonyította. Talán e végső, mégpedig a korábbi lávadóm-tevékenységgel függ össze a Kámor-hegy.

Mai arculat:

A mai Börzsöny három kistájból áll, délen a Börzsönyalja, pontosabban a Dél-Börzsöny elzárt medencéi-Kóspallag, Márianosztra és Szokolya környéke-az ősi-börzsönyi kalderaudvar belsejében alakultak ki. Az Északi-Börzsöny (a „Börzsönylába”), valamint a Magas-Börzsöny nyugati és keleti szegélye a nagy kaldera peremét és külső lejtőit képviseli. Ez az előzőnél jobban tagolt, dombvidéki táj -főként északon- a hegység legelhagyatottabb, legvadregényesebb része. Viszonylag sűrű vízhálózata sugarasan szétszórt. A legfiatalabb táj, az előbbinél valamivel zordabb éghajlatú Központi vagy Magas Börzsöny őrizte meg a legjobban eredeti vulkáni formáját. Ezt vízrajza is tükrözi: a Fekete-patak völgye felé ágasan összetartó, a külső lejtőkön pedig, szétszórt rajzolatot mutat. A kirándulók és a síelők leginkább a Nagy-Hideg-hegy és a Csóványos gerincét keresik fel, amely északkeleten a Magosfa, északnyugaton Holló-kő felé folytatódik.

/forrás: Karátson D./

A Börzsöny növény- és állatvilága

A Börzsöny nagy részét bükkösök borítják, de találkozhatunk magas kőrissel, hegyi szillel és juharokkal is. Aljnövényzetében számos értékes faj pl.: kankalin, holdviola, farkasboroszlán bújik meg. A hegyi réteken a virágokat fűfélék váltják fel, így a verescsenkesz, perje, aranyzab az uralkodó fajok. A térség állatvilága is felbecsülhetetlen érték természetvédelmileg, a vadászható nagyvadfajok közül megtalálható a gímszarvas, a vaddisznó, az őz és a telepített muflon is De találkozhatunk fácánnal, rókával, mezei nyúllal, görénnyel, borzzal, menyéttel és vidrával is. A Börzsöny madarakban is bővelkedik, ragadózói közé tartozik a parlagi sas, a kerecsen sólyom, a héja,karvaly, legismertebb énekesmadarai a fülemüle, a rigó és a pacsirta. Az itt élő állatfajok jelentős többsége védett így pl.: a foltos szalamandra, valamint a pireneusi hegyikutya.

 A Börzsöny történelmi értékei

A természeti értékek mellett fontos kiemelni a történelmi értékeket is, ugyanis számos vár található a környéken, mint pl.: Drégelyvár, Hont vára, Ipolydamásdi vár, Nógrádi vár és még sorolhatnánk. A Szobon található Börzsönyi Múzeum további érdekességekkel szolgál a régészet, a néprajz és a természettudomány terén: a folyamatosan bővülő gyűjtemény több mint 24 ezer tárgyat ölel fel. Az újkőkortól a török időkig nyerhetünk bepillantást Szob és a környező falvak történetében az 1960-ban megnyílt állandó kiállítás régészeti részén belül.  A kis hegyi falvak, így Nagybörzsöny szintén bővelkedik a látnivalókban. Itt található a XII. században épült Szent István templom, melyet az egyik legszebb Árpád-kori falusi templomként tartanak számon, valamint az 1700-as években épült bányász templom. Ugyancsak érdemes felkeresni a XIX. századi vízimalmot, amelynek lapátjait a Börzsöny patak vize forgat, és ahol a malomipar történetét bemutató kiállítás kapott helyet. Továbbá látogatásunkat színesítheti a Zebegényben található Trianoni emlékmű és a Szőnyi István Emlékmúzeum is. Nem hagyható ki Márianosztra sem a helyi nevezetességek sorából, ahol a híres Magyarok Nagyasszonya búcsújáróhely július és december első hétvégéjén, valamint szeptember elején várja a zarándokokat.

ende
Keresés



BÁNKI VENDÉGHÁZ
BÁNKI VENDÉGHÁZ
 
DOMSZKY PÁL MATRACSZÁLLÁS
DOMSZKY PÁL MATRACSZÁLLÁS
 
Somoskői Kirándulóközpont szálláshelye
Somoskői Kirándulóközpont szálláshelye
 
ZEBEGÉNYI ERDEI SÁTORTÁBOR
ZEBEGÉNYI ERDEI SÁTORTÁBOR
 
PÉNZÁSÁSI ERDEI TURISTAHÁZ
PÉNZÁSÁSI ERDEI TURISTAHÁZ
 
KIRÁLYHÁZA FELSŐ
KIRÁLYHÁZA FELSŐ
 
Kisirtáspusztai hegyi menedékház és táborhely
Kisirtáspusztai hegyi menedékház és táborhely
 
Kútbereki Turistaház, Matracszállás és Nomád Táborhely
Kútbereki Turistaház, Matracszállás és Nomád Táborhely
 
WENCKHEIM-HÁZ
WENCKHEIM-HÁZ
 
KATALINPUSZTAI KIRÁNDULÓKÖZPONT
KATALINPUSZTAI KIRÁNDULÓKÖZPONT
 
TÓVIK VENDÉGHÁZ
TÓVIK VENDÉGHÁZ
 
SZÉNPATAKI KULCSOSHÁZ
SZÉNPATAKI KULCSOSHÁZ
 
KIRÁLYHÁZA ALSÓ
KIRÁLYHÁZA ALSÓ
 
Márianosztrai Fogadóépület és Szálláshely
Márianosztrai Fogadóépület és Szálláshely