UGRÁS AZ OLDALRA


BÖRZSÖNY
Börzsöny földtan
A hegyvidékek kistájai
Éghajlat
Vízrajz
A Börzsöny élővilága
Történelmi értékek
CSERHÁT
Cserhát földtan
A hegyvidék kistájai
Éghajlat
Történelmi értékek
Medves-vidék
ERDEI ISKOLA
DOMSZKY PÁL ERDEI ISKOLA
Domszky Pál Erdészház
Elérhetőség
Programok
Áraink
Szálláshelyünk
AKCIÓS CSOMAGOK
KATALINPUSZTAI ERDEI ISKOLA
Árjegyzék
Programok
Nyitvatartás
Táborok
GÖRDÜLŐ TANÖSVÉNY
Általános információk
Program
Témakörök és modulok
Elérhetőség, foglalás
ERDEI VASUTAK
Kemencei Erdei Múzeumvasút
Menetrend és díjszabás
Vasút története
Királyréti Erdei Vasút
Menetrend
Díjszabás
A vasút története
Rendezvénykocsi
Napelemes motorkocsi
Nagybörzsönyi EV
Kapcsolat
Szabadidő
NAGYMAROSI BRINGAPONT
JÁTSZÓTEREK
DIÓSJENŐI BRINGAPONT
METEOROLÓGIAI HÁLÓZAT
On-line mérési adatok
AJÁNLÓ
TANÖSVÉNYEINK
Diósjenői Tanösvény
Gyadai Tanösvény
Strázsa-hegyi Tanösvény
Ovis Tanösvény
Törökmezői Tanösvény
Bernecebaráti tanösvény
Hollókői tanösvény
SALGÓBÁNYAI ERDÉSZHÁZ
Programok
Túraajánlatok
Somoskői Vadaspark
KIRÁNDULÓKÖZPONT
DIÓSJENŐ
ELÉRHETŐSÉG
ÁRAINK
NYITVATARTÁS
Látogatási rend
TÁBORAINK
SZÜLETÉSNAP
KERÉKPÁR KÖLCSÖNZÉS
KATALINPUSZTA KIRÁNDULÓKÖZPONT
Nyitvatartás
Árjegyzék
Programok
Információk
Elérhetőségek
Táborok
NYÍRJESI FŰVÉSZKERT ÉS VADASPARK
Hasznos információk
Bemutatása
Somoskői vadaspark
Salgóbányai Erdészház
TÚRÁZÁS
Kerékpáros szabályok
Térképes információk
Erdőlátogatás
Táborozás
Túraajánlatok
Túra Salgótarján-Eresztvény között
Eresztvény-Petőfi sétány-Somoskő
Salgóbánya-Szilváskő-Rónabánya
Salgótarján-Karancs-Somoskőújfalu


 
 
 


 
 


 
 


 

A Cserhát földrajzi helyzete

Jellegzetes cserháti tájAz Északi-középhegység hatalmas vulkáni tömegei - a Börzsöny és a Mátra - között változatos földtani adottságú, apró mozaikos természeti értékekben gazdag táj, a Cserhát terül el. A nagy kiterjedésű tájegységet nyugaton a Börzsöny, délen az Alföld, keleten a Tarján-patak völgye és a Zagyva folyó, míg északon az Ipoly határolja. Szűkebb értelmű tájföldrajzi megközelítésben csupán a központi, legmagasabbra kiemelt részét nevezzük Cserhátnak. A tágabb Cserháthoz szorosan hozzákapcsolódik északkeleten a Karancs hegytömbje, míg a Tarján-patak balpartján már a Medvesvidék bazalt világa emelkedik. E vidék domborzati arculatának sokrétűségét tagolt dombsági hátak, karsztososdott sasbércek, vulkáni kúpok és vonulatok, felszín alatti és felszínre került szubvulkáni testek, illetve széles teraszos völgyek, medencék jellemzik.      

A Cserhát földtani felépítése, földtörténete

Szárazulatok(barna) és tengeröblözetek(kék) aránya a miocénbanA Cserhát geológiai felépítésében - ellentétben a környezetében emelkedő Mátrával és Börzsönnyel - nem kizárólagosan egyeduralkodóak a vulkáni kőzetek, bár jelentős kiterjedésű területeken játszanak meghatározó szerepet. A változatos típusú vulkanitok mellett nagyobb hangsúlyt kapnak a sekélytengeri üledékek, mint pl. a homokkövek, agyagmárgák, slírek. Kisebb arányban, de jelen vannak az egykori óceánok mélyén lerakódott mészkövek és dolomitok is, valamint az alacsonyabb térszínek fiatalabb korú folyóvizi (fluviális) homokos-kavicsos üledékei. A táj földtörténeti fejlődése során hosszú és változatos utat járt be. Jó példa erre, hogy  200 millió évvel ezelőtt még jóval délebbre helyezkedtek el a Cserhátot felépítő kőzetek. A későbbiek során a területet elöntő tengerekben rakódtak le a mai Naszályt és Csővár-Romhányi rögvidéket alkotó karsztos mészkövek és dolomitok. Ezt követően - a jelentős üledékes réteghiány is erre utal - hosszú ideig felszínlepusztulásos szárazulat volt e vidék. Kb. 40 millió évvel ezelőtt a délnyugatról újból benyomuló tenger nyomán, az eocén végétől a miocénig (kb. 20 millió éven keresztül) nagy vastagságú üledékréteg rakódott le. A Budai Paleogén medence elnevezésű üledékgyűjtő, állandóan változó kiterjedésű és mélységű tengeri öblözetében főként agyagmárgák, márgák, homokkövek, slírek (finomszemű összecementált kőzetliszt) képződtek. A Cserhát nagy részén ma is ezek a kőzetek az uralkodóak a felszínen. Kb. 20 millió évvel ezelőtt, párhuzamosan a Kárpátok erőteljes kiemelkedési folyamataival a tengerelöntés megszűnt és hegyközi medencékkel, sűrű folyóhálózatokkal tagolt táj alakult ki, melynek szubtrópusi klímáján gazdag élővilág tenyészett. Az egykori nagy kiterjedésű mocsarak emlékei a mára nagy részt gazdasági jelentőségüket vesztett Salgótarján környéki barnakőszén-rétegek. Ezt a miocén kori ősföldrajzi környezetet (fáciest) őrizte meg, a konzerváló vulkáni törmeléktakarónak köszönhetően, a méltán világhírű ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület.

Ősvilági Pompei

      Ipolytarnóci ősnyomos lelőhely földtani metszete

Kubinyi Ferenc 1836-37-ben fedezte fel a Csapás-völgyben a több mint 20 millió éves őslelet együttest, amely a világ harmadik leggazdagabb lábnyomos lelőhelye. Mintegy 20 millió évvel ezelőtt hatalmas vulkánkitörés rázta meg e tájat, s a forrón hömpölygő vulkáni anyag betemette a gigantikus méretű fákat, az ősi életteret. Egykor bővízű források táplálták az itt rohanó folyókat, melyek partszegélyein gazdag állatvilág sereglet szomját oltani. A folyópartot szegélyező buja szubtrópusi galériaerdőkben, páfrOrrszarvú csúszás-nyomfosszilia Ipolytarnóconányok, fenyők, magnóliák, pálma, babér és platán félék növénytársulásai találták meg életfeltételeiket. Az itt fellelhető „ősvilági Pompei” vulkáni hamutakaróval betemetett kincsei között, 24- féle cápa fogai, krokodil- és delfinfogak, megkövesedett fák, 5000-nél is több szubtrópusi, egzotikus levéllenyomat, 2000 állati lábnyom tárul fel az idelátogató előtt. A jól kiépített Borókás-árok geológiai tanösvényén mintegy 800 méteres út tehető meg a történelmi múltba. Az ősfelszínen – főként az itató és a gázlóhelyeken - páratlan értékű ősélet nyomok maradtak fenn, így 11 állatfaj (ősorrszarvú, párosujjú patások, ragadozók, madarak) lábnyomait sikerült azonosítani, de emellett hullámfodrok, lépés-, pihenés-  és   csúszásnyomok, esőcsepp nyomfossziliák maradványai is az iszapba kövültek. A látnivalók nagy része a szabadban tekinthető meg, de két zárt csarnokot (nagycsarnok és a pincerész) is találunk. A természetvédelmi terület fogadóépületétől a geológiai tanösvény bejáratáig egy 700 méteres kőzetparki ösvény segítségével utazhatunk vissza az időben.

A vulkáni Cserhát

A Cserhát földtörténetének miocén kori eseményei sorában a következő jelentős lépést a kárpáti és bádeni időszakok (a börzsönyi vulkanizmussal nagyjából párhuzamosan) felszíni andezitláva ömlései jelentik. Ezek hozták létre a mai Cserhát vulkanikus eredetű részét. A hatalmas magmatömegek Andezit feltáráshelyenkét azonban nem voltak képesek áttörni a fedőkőzeteket és így nem érték el a felszínt. A többnyire üledékes eredetű kőzetrétegeket felpúpozva kőlencséket, ún. lakkolitokat hoztak létre, melyek a későbbi korok intenzív eróziós, pusztító erőinek köszönhetően ma már sok helyütt szabadon tanulmányozhatóak. Ilyen hatalmas kiterjedésű lakkolit-képződmény a Cserháthoz tartozó, bár tájföldrajzi értelemben sokszor külön kezelt, Karancs is. A Cserhát más jellegű szubvulkáni formákban is gazdag. A felszínre utat kereső andezites magmaanyag a fedőkőzet minden egyes repedésébe, hasadékába behatolt, majd ott megrekedve lassan kihűlt és megszilárdult. Az így kialalkut andezittelérek később a felszínre bukkantak és a Középső-Cserhátban a táj arculatát meghatározó, töltésekhez hasonló, több km hosszú rajokat alkottak. A miocén végével a vulkáni tevékenység lassan megszűnt. A szarmata, majd a pannon  földtani korszakokban a térszín süllyedni kezdett, szárazföldi és folyóvizi lepusztulásos folyamatok domináltak. Ennek köszönhetően enyhén hullámos dombvidék jött létre. A pliocén kori  jelentős szerkezeti (tektonikus) mozgások következtében törések, vetődések mentén  alakultak ki a mai domborzati és vízrajzi arculat elemei. Például a peremi helyzetű hegylábfelszínek (Cserhátalja) illetve a folyó- és patakhálózat nyomán a völgyi kijáratokban a hatalmas hordalékkúpok. Ezek a szerkezeti mozgások tették lehetővé, hogy a hegység ÉK-i peremén bazaltmagma nyomuljon fel a felszínre. Ennek nyomán meredek kúpok, hasadék és kürtőkitöltések, tufagyűrűk és maarok (robbanásos krátergyűrű), lávatakarók látványos alakzatai születtek meg. Ez a mai Nógrád-Gömöri-bazaltvidék területe, melynek Magyarországra eső részét Medvesvidék néven önálló tájegységként kezeljük. A pleisztocén jégkorszkok idején perigalciális (jégkörnyéki) éghajlat uralkodott, mely kedvezet az aprózódások, lejtős tömegmozgások, talajfolyások kialakulásának. Ezek azonban már csak finom vonásokban változtatták meg a Cserhát tájainak összképét.        

ende
Keresés



TÓVIKI VENDÉGHÁZ
TÓVIKI VENDÉGHÁZ
 
BÁNKI VENDÉGHÁZ
BÁNKI VENDÉGHÁZ
 
SZÉNPATAKI KULCSOSHÁZ
SZÉNPATAKI KULCSOSHÁZ
 
WENCKHEIM-HÁZ
WENCKHEIM-HÁZ
 
PÉNZÁSÁSI ERDEI TURISTAHÁZ
PÉNZÁSÁSI ERDEI TURISTAHÁZ
 
ZEBEGÉNYI ERDEI SÁTORTÁBOR
ZEBEGÉNYI ERDEI SÁTORTÁBOR
 
KATALINPUSZTAI KIRÁNDULÓKÖZPONT
KATALINPUSZTAI KIRÁNDULÓKÖZPONT
 
KIRÁLYHÁZA FELSŐ
KIRÁLYHÁZA FELSŐ
 
KIRÁLYHÁZA ALSÓ
KIRÁLYHÁZA ALSÓ
 
Kisirtáspusztai hegyi menedékházak
Kisirtáspusztai hegyi menedékházak
 
DOMSZKY PÁL MATRACSZÁLLÁS
DOMSZKY PÁL MATRACSZÁLLÁS