UGRÁS AZ OLDALRA


FATERMÉKEK
FAKERESKEDELEM
MEGÚJULÓ ENERGIA
ENERGETIKA
A TÜZIFA
LAKOSSÁGI FATÜZELÉS
ERDÉSZETI BIOMASSZA
GÉPJÁRMŰ VIZSGÁZTATÁS
műszaki vizsga díjak
gépjármű javítási díjak
tűzifa akció
VADÁSZAT
ÉRDEKESSÉGEK
Szarvas nász az erdőn
Szarvasbőgés és a beszéd
Trófeaszemle
VADÁSZATI ÁRJEGYZÉK


 
 
 


 
 


 
 


 

 

 

Tények a magyarországi tűzifáról:          


– Nem kell félteni a hazai erdőket: Magyarországon évente mintegy kilencmillió köbméter fa terem – ezt az erdészek folyó növedéknek hívják.

 

– Fenti mennyiségből évente 7–7,5 millió köbmétert termelnek ki.

 

– Magyarországon a jelenlegi éves tűzifa-kitermelés 500.000 lakás fűtésére elegendő.

 

– Fenti lakásszámot a kitermelési lehetőségek jobb kihasználásával és az erdőben maradó hulladékok jobb felhasználásával 700.000–800.000-re lehetne emelni!

 

– Erdős vidékeken a tűzifa jellemzően olcsóbb a Központi Statisztikai Hivatal által nyilvántartott árnál.

                                                                                                             


 

Az emberiség környezetszennyező és energia pazarló életvitele hosszú távon a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet, ezért a fosszilis energiahordozók helyett egyre inkább az alternatív energiaforrások kerülnek az előtérbe. A fosszilis tüzelőanyagok használata korlátozott mennyiségük miatt nem alkalmasak arra, hogy egy fenntartható energiagazdaság épüljön rá, ezért a megújuló energiaforrások hasznosítása jelenthet megoldást.

Mit takar a megújuló energiaforrás?

Megújuló energiaforrás: olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (nap-, szél-, vízenergia, biomassza geotermikus energia, stb.). Olyan természeti erőforrások, melyek hasznosításával az emberiség a szükségleteit az adott gazdasági fejlettség szintjén kielégítheti, és használatuk ellenére természetes úton, újratermelődnek. Ezzel szemben a fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz) nem megújuló energiaforrások és a mennyiségük közel végesnek tekinthető.

Az energiaforrások ennek értelmében lehetnek: megújuló, nem megújuló, kimeríthető, és kimerülő erőforrások:

I. Ki nem meríthető energiaforrások
- Mennyisége nem korlátozott: Szélenergia, Napenergia, Árapály energia,Geotermikus energia
- Mennyisége korlátozott: Termőföld és a termesztett biomassza energia

II. Kimeríthető energiaforrások
- Nem megújuló: Fosszilis energiaforrások, kőolaj, földgáz, szén és származékaik.
- Megújuló: Természetes erdők

Az energiatermelés jelentős része ma még a kimeríthető és nem megújuló energiaforrásokra támaszkodik a villamosenergia termelésben és a fűtési hő előállításában. Ezért rendkívül fontos, hogy olyan biztos energiaforrások használatát aknázzuk ki, amelyek nem kimeríthetők és megújulók; energiát a naptól, a széltől, a víztől és a növényektől nyeri.

Tévedünk, ha azt hisszük, hogy a megújuló energia valami új találmány. Hiszen évszázadokon át úgy tervezték az épületeket, hogy felfogják a nap melegét, fát használtak a fűtésre és a főzésre, szélenergiával működtették a malmokat, valamint vitorláshajókat, melyek az áruk és az emberek távoli célpontokra való eljuttatását szolgálták. A modernkor technikai eszközeit felhasználva ismét hasznosíthatóvá válnak ezek a megújuló energiaforrások, a nap hőenergiáját fűtésre és melegvíz előállítására használhatjuk, a biológiai anyagokból nyert biomasszából szilárd, folyékony vagy gáznemű üzemanyagot nyerhetünk. A fa, a szalma és az energianövények, mint a fűz és az elefántfű, elégethetők az erőművekben, hogy áramot és hőt termelnek. A trágya, a mezőgazdasági és élelmiszerhulladék biogázzá alakítható, mely hő- és villamosenergia, valamint üzemanyag előállítására használható fel. A gabonanövényekből és a cukorrépából bioetanolt hoznak létre erjesztéssel, mely keverhető a benzinnel vagy üzemanyagként használható.

Globálisan elmondható, hogy a fosszilis energiahordozók tartalékainak kimerülésével felértékelődnek az megújuló energiaforrások. Vállalkozási és lakossági szinten pedig az energia költségek csökkentésére irányuló törekvés teszi szükségessé a megújuló energiák hasznosítását. Ezzel szemben az igen magas beruházási költségek, az egyes fosszilis energiahordozók alacsony ára - akár támogatások révén - valamint a szemléletváltozás a fogyasztói szinten hátrányosan befolyásolja a terjedés folyamatát. A megújuló természeti erőforrásokat hasznosító technológiák elterjedése a fenti tényezők miatt csak állami támogatással valósítható meg, ezért az elmúlt években az energiapolitika szerves részévé vált a különböző támogatásokkal a megújuló energiaforrások használatának elősegítése. Hazai viszonylatban az összes megújuló energiafelhasználás 72,5%-át a tűzifa teszi ki. A geotermikus 10,3%-ot, a vízenergia 1,9%-ot, a növényi és egyéb szilárd hulladékok 10,9%-ot, a hasznosított napenergia 0,15%. 

Szakemberek szerint Magyarországon a megújuló energiaforrások között a legnagyobb jelentősége a biomasszának lehet. A biomassza biológiai eredetű szervesanyagtömeg. Biomasszán a jelenlegi szárazföldi és vízi, összes élő és elhalt szervezetek (mikroorganizmusok, növények, állatok) össztömegét értjük, továbbá az ezek feldolgozását végző ipari folyamatoknak, az állattenyésztésnek és az emberi településeknek összes biológiai eredetű szerves hulladékát, melléktermékét. Az ember testtömegét nem illik a biomassza fogalmán belül kezelni.

A kedvező lehetőségek ellenére energetikai felhasználása mégsem érte el, sőt meg sem közelítette az ebben rejlő lehetőségeket. Eddig elsősorban a biomassza egyszerű eltüzelésére van példa, pedig ennél lényegesen sokrétűbbek a lehetőségek. A nagyobb és jobb hatásfokú fatüzelésű berendezések lakossági elterjedése alig számottevő. A biomassza energetikai hasznosításának másik módja a folyékony energiahordozók előállítása. Így készíthetünk alkoholokat és olajokat a megfelelő alapanyagként felhasználható különféle növények feldolgozásával. A növényi eredetű olajok, mint energiahordozók már régebben is ismertek voltak, ma már készítenek motorok működtetésére alkalmas üzemanyagokat is belőlük.

Társaságunk a tervszerű erdőgazdálkodás - mely hosszú távon meghatározza az évente kitermelhető fatérfogatot - keretein belül termel ki az erdőkből faanyagot. A kitermelt fa egy része anyagi, fizikai tulajdonságai miatt nem alkalmas feldolgozásra, vagy nincs rá kereslet a feldolgozóipar részéről. A faanyag ezen része az energiatermelés alapja. Hagyományosan a lakosság használta fűtésre. A gázárak növekedésével és a korszerű fűtőeszközök elterjedésével várható,  hogy a lakosság körében újra népszerűbbé fog válni a fatüzelés. Számos példa van arra - első sorban tőlünk nyugatra, de már Magyarországon is - hogy kisebb és nagyobb települések hő ellátását (távfűtését) tűzifával, mint energiahordozóval oldják meg.  A megújuló tűzifában levő energia felhasználásának még hatékonyabb módja, amikor a hőtermelést összekötik elektromos áram termeléssel is.

 A biomassza energetikai célú hasznosítására elsõsorban a hagyományos agrártermelési ágazatokban keletkezõ mezõ- és erdõgazdasági melléktermékek és hulladékok hasznosításának, az energetikai erdõgazdaság (energiaerdõk) és az energetikai célú növénytermesztés (energianövények) keretén belül van lehetõség. Ezen források hasznosítására hazánkban reális lehetõségek kínálkoznak. A fejlett ipari országokban az élelmiszer-túltermelés következtében felszabaduló földterületek igen jól hasznosíthatók energiaerdõk telepítésére, vagy energianövények termesztésére, és az adott térség munkanélküliségbõl adódó problémáit is enyhíti, egy megújuló energiaforrás termelése történik, valamint az energiahordozókra kiadott pénz a térségben marad és annak további fejlõdését szolgálja.

Az erdõgazdaságban az összes kitermelt faanyag 22%-a tekinthetõ mellékterméknek. A nettó fakitermelés 41%-a tûzifa, és az 59%-a ipari fa. Az ipari fa feldolgozása, megmunkálása során szintén nagy mennyiségû melléktermék, hulladék keletkezik, amelyet szintén jól lehetne energetikai célokra hasznosítani. A keletkezõ faforgácsot, fûrészport, fakérget szárítása után brikettálják, amely aztán könnyen hasznosítható. A fakitermelés melléktermékeit is csak részben hasznosítják energia termelési célra, vagy lakossági igényeket elégítenek ki vele, vagy faaprítékként használják fel, illetve eladják. KACZ-NEMÉNYI, 1998 szerint 250-300 000 t fakitermelési és feldolgozási hulladék, illetve melléktermék hasznosítására lenne hazánkban lehetõség, amely 90 000 tOE-et jelent.  Az energetikai célú növénytermesztés irányulhat alternatív motorhajtóanyag-termelésre (alkohol, repce-metil-észter stb.), tüzelõanyag ellõállításra (biobrikett, energiaerdõ, repceolaj).
A biomassza termelésének nettó hõ-energia hozama a mezõgazdasági és erdészeti melléktermékek esetében mintegy 0,3-1,3 tOE/ha között, míg az e célra létesített energiaerdõk esetében 1,7-2,6 tOE/ha között változik (KOCSIS et al., 1993).

(forrás:www.muszakiak.hu)

 

ende
Keresés



DOMSZKY PÁL MATRACSZÁLLÁS
DOMSZKY PÁL MATRACSZÁLLÁS
 
ZEBEGÉNYI ERDEI SÁTORTÁBOR
ZEBEGÉNYI ERDEI SÁTORTÁBOR
 
BÁNKI VENDÉGHÁZ
BÁNKI VENDÉGHÁZ
 
PÉNZÁSÁSI ERDEI TURISTAHÁZ
PÉNZÁSÁSI ERDEI TURISTAHÁZ
 
KIRÁLYHÁZA ALSÓ
KIRÁLYHÁZA ALSÓ
 
TÓVIKI VENDÉGHÁZ
TÓVIKI VENDÉGHÁZ
 
KIRÁLYHÁZA FELSŐ
KIRÁLYHÁZA FELSŐ
 
KATALINPUSZTAI KIRÁNDULÓKÖZPONT
KATALINPUSZTAI KIRÁNDULÓKÖZPONT
 
SZÉNPATAKI KULCSOSHÁZ
SZÉNPATAKI KULCSOSHÁZ
 
Kisirtáspusztai hegyi menedékházak
Kisirtáspusztai hegyi menedékházak
 
WENCKHEIM-HÁZ
WENCKHEIM-HÁZ